Keresés a tartalomban:
Élelmiszer

Magyar borok tesztje

Mit rejtenek a palackok és mennyiért?

2010. október 12.
Címkék: bor borkóstolás borteszt ár-érték arány borpince borfajták borfogyasztási szokások fehérbor vörösbor rosé
Bár még mindig nem mondhatjuk el magunkról, hogy borfogyasztó nemzet vagyunk, azt meg pláne nem, hogy borértők – azaz, hogy magabiztosan választunk a hatalmas kínálatból étkezéstől és alkalomtól függően –, de a különböző reprezentatív felmérések, a borfesztiválokon megjelenő látogatók számának dinamikus növekedése is jelzi, hogy nő a borok itthoni kedveltsége. A Kosárban most 30 hazai bort teszteltünk szakértő zsűri és a nemzetközi bírálatokon elfogadott módszer segítségével.

Miközben a hazai borászat forradalmi fejlődésen ment át az elmúlt több mint 20 évben, a fogyasztási és különösen az étkezési szokások változása ezt nem követte olyan szinten és mértékben, ahogyan ez megfigyelhető más bortermelő országoknál. Ez azonban nem csupán a rendszerváltás előtti nagyüzemi borászat ízlésromboló hatásának, a családi tradíciók megszakadásának rovására írható, hanem pénztárcánk „szűkösségére“ is visszavezethető.
 
A bort kedvelő vásárló tehát sokszor kompromisszumok megkötésére kényszerül, és az üzletek polcain található – gyakran zavarba ejtően – hatalmas kínálatból próbál választani elfogadható ár/érték arányú borokat.
 
Jó ideje terveztük a Kosár Magazinnál, hogy megpróbáljuk egy borteszten keresztül megmutatni a vásárlóknak ezt a bizonyos ár/érték arányt. Azonban nem kis fejtörést okozott több száz hazai pincészet több ezer borából kiválasztani azokat, amelyeket bemutatunk.

Szűrési szempontok – kiválasztott borfajták


A tesztelésbe bevonandó borok kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettünk.
Egyrészt a GfK Hungaria piackutató intézet kétévente készít reprezentatív felmérést a magyar lakosság borfogyasztási szokásainak alakulásáról. E felmérések legfőbb megállapításai közül az alábbiakat vettük figyelembe:
- bár még mindig vörösbort vásárolunk a legnagyobb arányban, de növekszik a fehér- és rosé borok kedveltsége;
- átlagosan 800–1.000 forintot fizetünk egy palack borért, ha saját fogyasztásra szánjuk;
- hiper- és szupermarketekben, nagyobb élelmiszer-áruházakban vásárolunk a legszívesebben bort.
E megállapítások még mindig túl nagy mintaszámot adtak volna, így különböző többletinformációk (fajták kedveltsége, könnyedség, ízek, zamatok) alapján tovább szűkítettük a kiválasztást.
A fehérborok közül a „klasszikus“ magyar fajtaként ismert furmint és a népszerű olaszrizling mellett növekszik az illatos, gyümölcsösen zamatos borok kedveltsége, így az Irsai Olivér is bekerült a körbe. A vörösborok közül pedig, a szintén a növekvő népszerűségű magyar fajtát, a kékfrankost választottuk ki.
A vásárlási értékhatárt 1.000 Ft/palack árnál maximalizáltuk. De a tesztbe becsempésztünk egy kakukktojást is, egy közel 1.500 forintos bort.

Annak alapján, hogy a magyarok saját fogyasztásra inkább a könnyedebb, friss borokat kedvelik, a beszerzésnél a 2009-es évjáratú borok közül válogattuk ki a fenti szempontoknak megfelelő palackokat. A tesztelésre szánt minták számát 30 palackban határoztuk meg, 15 fehér és 15 rosé, illetve vörösbor vizsgálatát terveztük. Mivel várható volt, hogy az összes szempontot figyelembe véve az üzletek polcain 30-nál több bort találhatunk, további szűrési elv volt, hogy lehetőleg minél több borvidék legyen reprezentálva a tesztben.
 
A beszerzési forrásoknál 5 helyszínt választottunk ki: Cora, Auchan, Tesco, Spar és CBA. Budapest és környéke nagy forgalmú helyein kerestünk fel 1-1 üzletet.

A kínálat felmérése és a vásárlás


Első lépésként körbejártuk a kiválasztott üzleteket, és a szűrési szempontoknak megfelelő borokról listát készítettünk. Kellemes és kellemetlen meglepetésben egyaránt volt részünk. Egyrészt az árkategóriában hatalmas volt a kínálat fehér és rosé borokból és nagyon szűk vörösből. Másrészt számos olyan palackot találtunk a polcokon, mely mind fajtájában, mind árkategóriájában megfelelt volna a kiválasztásnak, ám nem volt rajta évjárat. Így vélhetően több mint 15 százalékban nem egy adott év (esetünkben 2009) szüretéből készült a bor (lásd külön keretes írásunkat a borcímkék jelenleg érvényes előírásairól).
 
A kínálat felmérése után a borvidéki megoszlást figyelembe véve állítottunk össze egy vásárlólistát, és tértünk vissza az üzletekbe a konkrét beszerzésekre. Ekkor újabb meglepetések értek minket. Egyrészt a listában szereplő borokból – egy hét eltelte után – már jó néhányat nem találtunk a polcokon. Ez akár pozitív jelzés is lehet a borfogyasztás növekedésére. Kellemetlen – sőt aggályosnak is mondható – volt viszont, hogy a kasszánál egyrészt kiderült, jó néhány tételnek az ára rosszul van a polcokon feltüntetve, másrészt utóbb a számlából szinte kideríthetetlen, hogy melyik bornak mi az ára. Így a vevőszolgálatnál újra le kellett olvastatni a palackokon lévő vonalkódot, hogy beazonosíthassuk, valójában mennyibe kerül egy-egy bor. Számos olyan bort találtunk, mely több helyen beszerezhető különböző vagy azonos árakon. A táblázatban a legolcsóbbakat szerepeltetjük.
 
A „Termelő“ oszlopban néhány bornál egy-egy márkanév szerepel. A fogyasztó – a tapasztalatok szerint – ugyanis ritkán olvassa el a címke apró betűs részét, ahol a „termelte és palackozta: XY pincészet“ felirat található. Inkább a címke többi részét figyeli és a felirat (szőlőfajta, borvidék), valamint az összkép alapján választ. Így egyes borok már a márkanévvel vonultak be a köztudatba, ami ügyes és hatásos marketing munkára is utal. A Szent Korona borászat Kft. – Budafok megjelölésről például nem biztos, hogy mindenkinek a Szent István borok jutnának az eszébe.

A tesztelés menete

A kiválasztott borokat „csak“ érzékszervi tesztelésnek vetettük alá, abból kiindulva, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága (korábbi, közismert nevén az OBI) az üzletek polcain lévő borokra már kiadta a forgalomba-hozatali engedélyt, azaz átmentek a laboratóriumi vizsgálaton, a bortörvényben szabályozott kémiai és egyéb vizsgálati feltételeknek megfelelve.
 
Az érzékszervi tesztelés azonban a nemzetközi borbírálatokban elfogadott, 100 pontos bírálati lapokon történt, mellyel a bor színét, tisztaságát, illatát és zamatát pontoztuk. Szabályos „vakkóstolást“ végeztünk, azaz a borokat a tesztelés előtt alufóliába burkoltuk, és sorszámmal láttuk el, hogy a bírálókat ne befolyásolják a címkék és a rajtuk található feliratok.


Ahhoz, hogy a tesztelés mindenben a nemzetközi szabályok szerint bonyolódjon, megfelelő körülményeket is kellett teremteni a zsűri számára. Ebben nagy segítségünkre volt az újpesti Öreghalász étterem, ahol gondoskodtak a borok megfelelő tárolásáról, behűtéséről, szakszerű nyitásáról és töltéséről, szervírozásáról – természetesen külön fehérboros és külön vörösboros poharakban. Így – egy különteremben – a bírálók zavartalan, ideális környezetben végezhették a borok kóstolását és értékelését. Ezúton is köszönjük Haász Tamás tulajdonos-üzletvezetőnek és csapatának a professzionális közreműködését a borteszt lebonyolításában.

A tesztelést 3 szakképzett, tapasztalt – nemzetközi bírálatokban is jártas – borbíráló, és 3 borkedvelő, bort rendszeresen fogyasztó, élelmiszer-vizsgálatokban, tesztelésben jártas fogyasztó végezte.
 
A nemzetközi szabályoknak megfelelően történt az átlagpontszámok kiszámítása, melyek alapján kialakult az egyes fajták rangsora.

A tesztelési vélemények összegzése

Kellemes meglepetés volt, hogy gazdag a kínálat a jó ár/érték arányú fehérborokból, azaz az olcsónak számító árkategóriában több szép, korrekt, jól iható bort is talált a bíráló bizottság. Az egyik mintának köszönhetően az is bebizonyosodott, hogy a drágább nem biztos, hogy annyival jobb is.
 
Érdekes tapasztalat volt, hogy a megadott árkategórián belül kékfrankosból csak 3 palack 2009-es tételt találtunk, így a teszt 3 palack 2008-asra is kiterjedt. Ez egyrészt azt jelzi, hogy a kékfrankos fajtát a hazai borászok nem a könnyed és friss borok készítésére szánják, másrészt az, mivel gondosabb kezelést és hosszabb érlelést adnak neki, végül magasabb árkategóriában jelenik meg a polcokon.
 
A tesztelésbe szerettük volna bevonni a korábban oly népszerű kadarka fajtát is, ám a kiválasztott üzletekben nem találtunk a polcokon a szűrési szempontoknak megfelelőt ebből a fajtából.
 
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a vásárlásra kiválasztott üzletláncok különböző üzleteiben más és más lehet a kínálat, tehát a fogyasztó nem biztos, hogy az általa látogatott üzletben megtalálja a táblázatban szereplő bort, illetve hogy nem találkozik másik, a szűrési szempontjaiknak megfelelő borral, ami megnyerheti tetszését. Hiszen az, hogy ki, melyik bort kedveli valójában nagyon szubjektív. Ugyanakkor nem árt óvatosnak és körültekintőnek lenni a vásárlásnál – mint azt tesztünk is alátámasztja. Egyrészt az „olcsó húsnak“ bizony híg lehet a leve is, másrészt a rosé borok – ahogy azt a borászok is ajánlják – bizony csak a friss évjáratokban, újborként mutatkozhatnak meg igazán. Általában a friss szüretből készülő új rosék december táján jelennek meg a polcokon, és nyár végére már „el is fáradnak“. Így évjárat megjelölése nélküli rosé borok vásárlását nem tudjuk jó szívvel ajánlani.

Fajta Jelleg Pincészet/Borvidék Vásárlás helye Fogy. ár [Ft; 0,75 l] Alkohol- tartalom [%] Átlag- pont* Bor értékelése
FEHÉR BOROK
Furmint száraz Kereskedőház/Tokaj Auchan 690 14,0 86,75 nem túl intenzív illatú, finom fajtazamatú, kissé alkoholos, kesernyés utóízzel
Furmint száraz Puklus/Tokaj Auchan 1484 12,5 85,00 fajtajelleges illat és zamat, enyhén édes utóíz
Irsai Olivér száraz Hilltop/Neszmély Auchan 685 11,0 84,50 friss, nem túl testes, fajtajelleges
Olaszrizling száraz Feind/B.füred-Csopak Cora 999 12,5 83,75 gyümölcsös illatú, rövid zamatú, de jól iható
Olaszrizling száraz Szt.István/Etyek Auchan 495 12,5 83,50 kellemes, nem túl karakteres és intenzív, de jól iható
Irsai Olivér száraz Varga/Badacsony Tesco 619 10,5 83,00 illatos, de hamar elillanó zamatú
Irsai Olivér száraz Szent István/Etyek SPAR 479 12,0 82,00 korrekt, nem túl intenzív illatú és zamatú, de jól iható
Olaszrizling száraz Nagyrédei/Mátra Tesco 479 12,0 81,75 Illata többet ígér, mint amit a zamata ad
Irsai Olivér száraz Hilltop/Észak-Dunántúl Tesco 879 11,0 80,50 diszkrét illat, zamata nem túl erős, de kellemes utóízű
Furmint félédes Pincemester/Tokaj Cora 539 11,5 80,00 illatában zavaró jegyek, egyszerű de karakteres
Irsai Olivér száraz Feind/B.füred-Csopak CBA 964 11,0 77,50 visszafogott illatú és zamatú, jellegtelen
Olaszrizling száraz St. Donatus /B.lelle Tesco 770 12,5 76,25 nem teljesen tiszta illatú és zamatú, rövid utóízű
Olaszrizling száraz Maczkó/Villány Auchan 799 13,0 72,75 fülledt illatú, kesernyés utóízű
Furmint félédes Kereskedőház/Tokaj Cora 649 12,0 67,00 illatában és ízében diszharmonikus, technológiai problémás
Olaszrizling száraz Teleki/Villány Cora 549 13,0 62,50 zavaró jegyek illatban és ízben is
ROSÉ BOROK
Kékfrankos rosé száraz Szent Gaál/Szekszárd Cora 759 12,0 81,00 kellemes illatú és zamatú
Kékfrankos rosé száraz Hadobás/Mátra Cora 599 13,0 80,75 gyenge illatú és zamatú, nem jellegzetes rosé
Kékfrankos rosé félédes Szt. István/Szekszárd Tesco 476 12,0 80,50 szép színű, közepesen zamatos, korrekt
Kékfrankos rosé félszáraz Ostoros/Eger Tesco 519 12,0 78,75 gyenge illatú, közepes zamatú
Kékfrankos rosé száraz Villa Negra/Tolna Cora 529 11,5 77,50 nem elég intenzív illatú és zamatú
Kékfrankos rosé száraz Kovács Ferenc/Mátra Tesco 769 13,0 77,50 kesernyés ízű, kissé fáradt, frissességét vesztett, jellegtelen
Kékfrankos rosé félszáraz Szt.István/Sopron Tesco 528 12,0 77,25 jellegtelen illatú, keserű utóízű
Kékfrankos rosé félszáraz Egervin/Eger Cora 499 11,5 74,75 virágillatú, de jellegtelen ízű, a rosénál sötétebb, fáradó, frissességét vesztett bor
Kékfrankos rosé száraz Badacsonyi/Sopron Tesco 419 12,0 73,75 nem rossz, de nem is jó - jellegtelen
VÖRÖS BOROK
Kékfrankos száraz Kovács/Villány Auchan 657 13,0 82,50 inkább siller borra jellemző illat- és ízjegyek, korrekt, egyszerű, jól iható
Kékfrankos száraz Nagyréde/Mátra Cora 599 12,0 82,25 harmonikus, de nem elég intenzív illatú és zamatú
Kékfrankos '08 félédes Villa Negra/Tolna Cora 499 12,0 78,00 nyers ízű, nem túl karakteres, jellegtelen
Kékfrankos '08 félédes Pincemester/Szekszárd SPAR 599 12,5 76,75 visszafogott illatú, zamatában több zavaró mellékízt hordoz
Kékfrankos '08 száraz Szt. István/Szekszárd Cora 592 12,0 76,50 nyers, egyszerű, de viszonylag korrekt
Kékfrankos   félédes Szikrai/Kunság Auchan 321 11,0 60,50 bortól idegen íz és illatjegyeket tartalmazó ital
A vásárlást augusztus utolsó hetében, a tesztelést szeptember 1-jén végeztük. *Nemzetközileg is alkalmazott, 100 pontos pontrendszer alapján.

Borászati termékek jelölési útmutatója

Az Európai Unió borreformja átalakította a minősítési kategóriák eddigi rendszerét. 2009. augusztus 1-től új kategóriákat vezettek be: 1. földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek: a) oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott borászati termékek (OEM), b) oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek (OFJ). 2. földrajzi jelzés nélküli borászati termékek (FN).
2009. augusztus 1-től OEM kategóriába tartozó földrajzi árujelzők: Badacsony; Balaton; Balatonboglár; Balatonfüred-Csopak; Balaton-felvidék; Bükk; Csongrád; Debrői Hárslevelű; Duna; Eger; Egerszóláti Olaszrizling; Etyek-Buda; Hajós-Baja; Izsáki Arany Sárfehér; Káli; Kunság; Mátra; Mór; Nagy-Somlói; Neszmély; Pannon; Pannonhalma; Pécs; Somlói; Somlói Arany; Somlói Nászéjszakák bora; Sopron; Szekszárd; Tihany; Tokaj; Tolna; Villány; Zala.
OFJ kategóriába tartozó földrajzi árujelzők: Alföldi; Balatonmelléki; Dél-alföldi; Dél-dunántúli; Duna-melléki; Dunántúli; Duna-Tisza-közi; Észak-dunántúli; Felső-magyarországi; Nyugat-dunántúli; Tisza-melléki; Tisza-völgyi; Zempléni.

A terméken kötelezően feltüntetendő adatok és szabályaik

Egy látómezőben kötelezően feltüntetendő:
1. Termékkategória megjelölése;
2. OFJ és OEM boroknál a minősítés szerinti kategória és az oltalom alatt álló név;
3. Tényleges alkoholtartalom;
4. Űrtartalom;
5. Származási ország;
6. Palackozó (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében: termelő vagy a forgalmazó);
7. Cukortartalom (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében).
Kötelezően feltüntetendő még:
8. Tételszám;
9. Allergéntartalom (kén-dioxid);
10. Importnál importőr.
A Magyarországon forgalmazott boroknál a 9. pontban meghatározott adatokat kötelező magyarul (is) feltüntetni.
(Azonos látómező: az azonos látómezőben található adatoknak a tárolóedény/palack elfordítása nélkül, egyidejűleg kell olvashatónak lenni.)

Szabályozottan használható választható jelölések

  1. Évjárat: feltüntetése csak akkor lehetséges, ha a szőlő legalább 85 százalékát az évben szüretelték. Fontos változás, hogy a mustjavításra felhasznált sűrített szőlőmustot is figyelembe kell venni.
  2. Borszőlőfajta neve: csak az idevágó 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletében található módon tüntethető fel a borászati termékek címkéjén (a jelenleg összesen 139 fajtás lista elkészítésére az EU kötelezi hazánkat). Egy szőlőfajta idegen nyelvű neve (fordítása) sem használható, amennyiben nem szerepel ezen a listán. Egy fajta neve akkor tüntethető fel, ha a bor legalább 85 százalékban abból készült. Két vagy több szőlőfajtánál a bor előállításához felhasznált valamennyi fajtát fel kell tüntetni, csökkenő sorrendben.

(Kivonat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 2009. novemberi tájékoztatójából)

Megosztás:
Nyomtatás
Küldés e-mailben

SZÓLJON HOZZÁ!
Tisztelt látogatónk! Amennyiben szeretne a cikk tartalmához hozzászólni, jelentkezzen be, vagy ha még nem rendelkezik hozzáféréssel, regisztráljon. [ Bejelentkezés ] [ Regisztráció ]
Felhasználó azonosító:

Jelszó:

Hozzászólás írása
Mehet
Kapcsolódó oldalak
»Ami hiányzik a borosüvegekről

AJÁNLÓ

BMI - Testtömegindex
kalkulátor

Testsúly [kg]:
Magasság [cm]:
Értékelés
Az Ön BMI-je:
Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány
Ismeri-e Ön a békéltető testületek munkáját?
 
Nem ismerem
Már hallottam róla
Ismerem és már fordultam is panasszal a testülethez