Keresés a tartalomban:
Jog

Mérgező anyagok a cipőkben

25 vizsgált cipőből csak 5 felelt meg

2015. április 21., NFH/SV
Címkék: cipők vizsgálat rákkeltő anyag mérgező anyag NFH
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában 25 pár cipőt vizsgáltak meg a szakemberek. A vizsgálaton 4 pár cipőről derült ki, hogy olyan mennyiségben tartalmaz krómot, ami már káros lehet az egészségre. Ezen cipők forgalmazását a Hatóság megtiltotta. A cipőkben talált króm erősen mérgező, rákkeltő anyag- allergiás kiütést okoz, már nagyon alacsony koncentrációban is képes bőrgyulladást, okozni.
A cipőkben talált króm erősen mérgező, rákkeltő anyag- allergiás kiütést okoz, már nagyon alacsony koncentrációban is képes bőrgyulladást, dermatitiszt kiváltani.
 
A krómot nem szándékosan alkalmazzák a bőr és a bőripari termékek gyártásánál, hanem a bőr feldolgozásakor, a cserzéshez használt króm oxidációja során képződhet.



A szakemberek azt is ellenőrizték, hogy a szabályoknak megfelelő tájékoztatás szerepel-e a termékeken, hogy a vásárlók megfelelően tudjanak tájékozódni. A címkézés módja többféle is lehet, a lényeg, hogy rajta legyen a cipőkön vagy azok dobozán.



Az ellenőrzés szerint 3 pár cipőnél az anyagösszetételt tüntették fel hibásan, a gyártó és importőr neve pedig 20 illetve 19 pár cipőnél hiányzott. Ez a hiba jelentéktelennek tűnhet, ám egy esetleges vitás ügy rendezésénél kellemetlenséget okozhat, ha nem lehet tudni, hogy ki gyárotta a cipőt vagy, hogy ki a forgalmazó.

A leggyakoribb minőségi kifogás – a hatósági tapasztalatok alapján – a lábbelikkel kapcsolatos. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy ezekre a termékekre a hatályos jogszabályok szerint két év szavatosság vonatkozik.
 
A vásárlást követő első hat hónapban a bizonyítási kötelezettség a kereskedőt terheli. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a termék hibája a nem megfelelő használatból adódott, nem pedig gyártási eredetű. Amennyiben a kereskedő nem hajlandó eleget tenni bizonyítási kötelezettségének, a vásárló is kérhet szakvéleményt, ennek díját utólag a kereskedőre háríthatja. Abban az esetben pedig, ha a kereskedő által kért szakvéleménnyel valaki nem ért egyet, lehetőség van másik minőségvizsgáló szervezettől, vállalkozástól szakvéleményt kérni, de ebben az esetben ennek költsége már vevőt terheli. Ám amennyiben a szakvélemény a vásárlónak ad igazat - azaz kiderült, hogy a hiba gyártási eredetű -, ez a költség utólag ráterhelhető a kereskedőre.
 
Hat hónap után - amennyiben a kereskedő a minőségi kifogást nem fogadja el - a bizonyítás a vásárló feladata, azaz neki kell bizonyítani – például szakvéleménnyel –, hogy a hiba gyártási eredetű.

Megosztás:
Nyomtatás
Küldés e-mailben

SZÓLJON HOZZÁ!
Tisztelt látogatónk! Amennyiben szeretne a cikk tartalmához hozzászólni, jelentkezzen be, vagy ha még nem rendelkezik hozzáféréssel, regisztráljon. [ Bejelentkezés ] [ Regisztráció ]
Felhasználó azonosító:

Jelszó:

Hozzászólás írása
Mehet

AJÁNLÓ

BMI - Testtömegindex
kalkulátor

Testsúly [kg]:
Magasság [cm]:
Értékelés
Az Ön BMI-je:
Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány
Ismeri-e Ön a békéltető testületek munkáját?
 
Nem ismerem
Már hallottam róla
Ismerem és már fordultam is panasszal a testülethez