Az új szabályozás részben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) sürgetésére is jön létre. Az intézet 2009-es felmérése sivár képet festett a közétkeztetésről, ezen belül is az óvodáskorú gyerekek elé kerülő ételekről. A jelentés szerint a mai óvodások többsége nem jut elegendő gyümölcshöz, fehérje és -tápanyagdús ételhez, pedig az egészséges étkezést minél fiatalabb korban el kellene kezdeni.
 
„Az önkormányzat jó esetben megversenyezteti a szolgáltatókat. Ha a fenntartó alkalmaz dietetikust, lehet szempont az, hogy a közétkeztető cég, milyen minőségi kritériumok alapján állítja ki az ebédet, de ha nincs ilyen, akkor az első szempont, hogy a cég milyen olcsón tudja elkészíteni azt – mondja Dömölki Lívia az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője.
 
Az étkezésekre jutó fejkvóta, önkormányzati, állami és szülői hozzájárulásból áll össze, melynek összege az OÉTI felmérése szerint napi 259 forint. Ebből kellene kihozni napi háromszori egészséges étkezést a gyerekeknek.

A szakemberek szerint korlátozni kell a magas sótartalmú úgynevezett kényelmi termékek (ételízesítők és feldolgozott élelmiszerek) használatát, növelni kell a tej és natúr tejtermékek mennyiségét, és alacsony só- zsír- és cukortartalmú ételeket kell használni. Cukros tea és szörp helyett csapvizet és ásványvizet, naponta egyszer pedig zöldséget és gyümölcsöt kellene felszolgálni a gyerekeknek.
 
Bár az OÉTI és az ÁNTSZ időnként ellenőrzi a közétkeztetést, az ételt szállító cégek a jelenleg érvényes rendeletet ajánlásait vagy betartják, vagy sem. „Ha egy cég nem teljesíti a szerződésben foglaltakat és nem hozza a rendelet szerint előírt tápanyagokat, akkor fel kellene bontani vele a szerződést” - véli Dömölki Lívia.
 
Az említett vizsgálat szerint viszont az óvodákban a húsfelhasználás hatvan százalékkal több az ajánlottnál, a zöldség és a gyümölcs viszont jóval kevesebb.
 
A vizsgált 34 óvodából kettő kínálatában csupán egyszer jelent meg a nyers zöldség a 10 nap alatt, de pozitívumként, volt olyan óvoda is, ahol 16 alkalommal kaptak a gyermekek zöldséget nyersen. Hasonlóképpen a gyümölcsök mennyisége is 24%-kal elmaradt a 2007-es rendeletben javasoltaktól. A 10 nap alatt átlagosan 4-szer kaptak a gyerekek nyers gyümölcsöt – áll az OÉTI vizsgálat jelentésében. Az óvodákban a gyümölcsadagokat sokszor szülői hozzájárulással oldják meg.

„A gyümölcs az, ami ritkábban van, ezt 90 százalékban a szülők intézik” – mondja egy fővárosi szülő. „A „gyümölcsnaptárban” minden szülő sorra kerül egyszer egy hónapban. Én legutóbb vittem két kiló almát az oviba.” – ecseteli a rendszert a fővárosi anyuka.
 
Bár a szülők a legnagyobb arányban zöldséggel és gyümölccsel járulnak hozzá a gyerekek étkezéséhez, ritkábban, de visznek az óvodákba édességeket, rágcsálnivalót is, ami tovább növelheti a gyerekek cukor- és sófogyasztását.
 
Persze az új rendelet nem pótolhatja a szülői gondoskodást. Az élelmiszer szakértő szerint nagyon sok múlik a szülői hozzáálláson is, meg kellene kérdezni a gyerekektől minden nap, hogy mit ettek aznap, és hogy mit és milyen körülmények között fogyasztottak el. Nem utolsósorban pedig törekedni kellene az otthoni egészséges étkezésekre is.