Március 25-én hivatalosan is beköszönt a tavasz, kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Ezért aznap hajnali 2 órakor egy órával előre kell állítanunk az óráinkat, figyelmeztet a Mavir Zrt.
 
1980 óta – amikortól hazánkban is alkalmazzák a nyári időszámításra való átállást - alszunk kevesebbet, az átállással viszont energiát spórolunk. Az egész Európában 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.
 
A hazai villamosenergia-rendszert irányító Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni is.
 
Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés látható. Ez a naponta megtakarított mennyiség megközelítően 1000 háztartás egész éves fogyasztását fedezné.
 
Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 120 GWh-val (120 000 000 kWh-val) kevesebb áramot használunk fel, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez körülbelül 6 milliárd forinttal csökkenti az ország áramszámláját. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.