Pénzügyek
Hasznos tanácsok az árvízkárosultaknak
PSZÁF/SV
A dunai árhullám által okozott rendkívüli árvízi helyzet következtében a lakott
területeket is elöntő víz sok ingatlanban okozott kárt. Amennyiben rendelkezünk
lakásbiztosítással, minél hamarabb jelentsük be a biztosítónál kárunkat, hogy
anyagi segítséget kaphassunk a helyreállításban.
Fontos, hogy a kárszakértő megérkezéséig dokumentáljuk, és lehetőleg fotóval, videóval rögzítsük a károkat. Gyors segítséget jelenthet, ha a biztosító megelőlegezi a kárkifizetést, illetve bizonyos szolgáltatóktól lehetőség van egyszeri gyorssegély igénylésére is.
Az árvízi károk rendezésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók a következők:
- Győződjünk meg, hogy rendelkezünk-e élő lakásbiztosítással a károsult ingatlanra, illetve, hogy annak fedezete kiterjed-e az árvízi károkra , s a fedezet pontosan mire vonatkozik (érvényes-e pl. a melléképületekre, tárolt terményekre, stb.).
- Bár a lakásbiztosítások túlnyomó többségénél az alapkockázatok közé tartoznak az elemi károk – árvíz, vihar, földrengés, tűzkár –, előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a biztosító nem, vagy csak részbeni kártérítést fizet az áradás okozta károkra.
- Lényeges, hogy a lakásbiztosítás a szerződési feltételekben foglaltak szerint az ártérben épült és elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkra jellemzően nem nyújt fedezetet .
- Figyeljünk arra is, hogy az árvíz nem egyenlő a belvízzel, fontos tisztázni, hogy erre is kiterjed-e a biztosításunk. Belvízkárok megtérítésére a jelenleg hatályos lakásbiztosítási szerződések döntő többsége esetében nincs mód.
- Ellenőrizzük, hogy a biztosítási díjakat rendben befizettük -e. Csak akkor igényelhetünk kártérítést, ha az esedékes biztosítási díjat időben megfizettük. Ellenkező esetben a biztosító megtagadhatja a kárfizetést.
- A teljes kárösszeg kifizetésének feltétele, hogy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége körében minden tőle elvárható óvintézkedést megtegyen, például:
- A vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekről azáradással várhatóan nem érintett, magasabb helyre kell telepíteni vagy elszállítani.
- Szükség esetén gondoskodni kell az áramtalanításról .
- Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle időpontjáig meg kell őrizni , ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést.
- A káresemény észlelését követően elsőként arról győződjünk meg, hogy van-e közvetlen életveszélyt jelentő károsodás az épületen. Ha szükséges, mielőbb értesítsük a katasztrófa-védelmet vagy a tűzoltóságot .
- A kárbejelentést ne halogassuk ! Ne várjuk meg, míg teljesen levonul az árvíz! A lehető leghamarabb tegyünk bejelentést.
- A gördülékeny ügyintézés érdekében a legtöbb biztosító lehetőséget nyújt a kár telefonos ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztüli bejelentésére. A biztosítók a kötvényszám, szerződésszám hiányában is azonosítani tudják az ügyfelet, de a gyorsabb ügyintézés érdekében érdemes azokat előkészíteni.
- Fontos, hogy megadjuk a pontos telefonos elérhetőségünket , hogy a biztosító kárszakértője a kárbejelentést követően mihamarabb felvehesse velünk a kapcsolatot .
- Szükség esetén a biztosító előleget folyósíthat, a kárelhárítási munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében. Az erre vonatkozó igényünket feltétlenül jelezzük!
- Tájékozódjunk arról is, hogy szerződésünk alapján van-e lehetőség arra, hogy a biztosító ideiglenesen fedezze a lakásbérlet költségeit abban az esetben, ha az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánította az áradással érintett ingatlant.
- A biztosítások jelentős része tartalmazza, hogy a biztosító fizeti a takarítás, fertőtlenítés költségeit is, de szerződésenként eltérő mértékű lehet a térítés összege.
- Amennyiben a kárszakértő az árvíz levonulása után tudja a károkat felmérni, célszerű a hatékony kárrendezés érdekében összeírni a károsodott vagyontárgyak listáját . Nagyobb értékű ingóságok (pl. elektronikai cikkek) esetében a biztosító kérheti, hogy az ügyfél a vásárlási számlával igazolja azok korábbi meglétét.
- Célszerű fotót vagy videofelvételt készíteni a helyszínről , hogy rendelkezésünkre álljanak a káreseményt követő állapotot rögzítő bizonyítékok.
- Fontos, hogy minden, a helyreállítással kapcsolatos számlát őrizzünk meg , hogy szükség esetén azt bemutathassuk a biztosítónak.
- Egyes biztosítók kényelmi szolgáltatásként ajánlhatnak szakembereket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a helyreállítási munkálatokat. Az ajánlott szakemberek igénybevétele nem kötelező, de előnyös abból a szempontból, hogy a biztosító közvetlenül a szerződött szolgáltató partnerével számol el, így a biztosítottat megkímélik attól, hogy a szakemberrel előre rendezze az anyagiakat.
- Amennyiben gépjárműben keletkezett kár, érdeklődjünk, hogy a casco biztosítás nyújt-e fedezetet az árvíz okozta „elemi” károkra is . A biztosító a szerződésben szereplő fedezeti összegig téríti meg az így keletkezett károkat.
- Jó, ha tudjuk, hogy a biztosító csak akkor áll helyt, ha rendszeresen fizettük a biztosítás díját! Ha a biztosító már értesített bennünket arról, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt a biztosításunk , hiába próbáljuk rendezni a díjat , az csak a jövőre jelent védelmet.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
