Keresés a tartalomban:
Tudta ezt?

Feléljük a jövőt

2011. március 3., Orovicz Viktor
Címkék: autóipari beruházás válságadó ksh versenyképesség teljesítmény
A legtöbb hétköznapi ember számára a „beruházás” szó elvont, közgazdász szakzsargonnak tűnik. Pedig rólunk, mindennapi életünkről van szó, hisz a beruházásra költött forintok munkalehetőségeket, az ország versenyképességének javulását jelenthetik.
E tekintetben nem túl jó híreket tett közzé a KSH március elsején. Az adatok szerint 2010-ben 5,2%-kal, az utolsó negyedévben gyorsuló ütemben 7,8 százalékkal csökkentek a beruházások Magyarországon. Közérthetőbb számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy tavaly a vállalkozások és az állam a jövőt megalapozó fejlesztésekre összességében 252 milliárd forinttal költött kevesebbet, mint 2009-ben, ráadásul ez a szám csalóka, hisz az infláció miatt a reálértelemben vett visszaesés még a kimutatott értéknél is jelentősen nagyobb. Mit jelent ez? A beruházás egyik oldalról ugyan kiadás, a másik oldalról viszont kereslet, mely munkahelyeket jelent. Az itt jelentkező megtakarítás egyenlege tehát koránt sem örvendetes, hisz a hiányzó kereslet munkahelyek megszűnését eredményezi. Ráadásul, különösképp a termelő szektorban, egy gépfejlesztés, vagy energetikai hatékonyságnövelő beruházás ideig óráig halasztható ugyan, de ha a külföldi versenytársak nem tesznek szintén így, a hazai cégek a magasan ragadt önköltség miatt szép lassan lemaradnak a versenyben, mely újabb munkahelyek megszűnésével fenyeget.

Nyertesek és vesztesek

A statisztikában megjelenített 19 nemzetgazdasági ágból 11-ben csökkenés volt tapasztalható. A volumenét tekintve 3 legnagyobb ágazat közül, mely az összes beruházás mintegy 55 százalékáért felelős csak a feldolgozóipar volt képes növekedni (109,2%) elsősorban a beinduló nagy autóipari beruházásoknak (Mercedes, Audi) és a német export húzóhatásának köszönhetően. A szállítás (87,5%) és az ingatlanszektor (82,9%) ugyanakkor jelentősen megszenvedte, hogy korábbi évekre jellemző nagy autópálya-építési, útfelújítási, lakásépítési projektek kifutóban vannak. Látványos növekedésre elsősorban néhány, jellemzően állami - Európai Uniós finanszírozású ágazat volt képes. Az oktatás 155%-os növekedése mögött a nagyszabású iskola-felújítási, intézmény-összevonási programok, a 122 százalékkal növekvő művészet, szórakoztatás ágazatban pedig a Pécsi Kulturális Főváros illetve az EU soros elnökséggel járó beruházások állnak. Kérdés persze, hogy ez utóbbiak mennyiben járulnak hozzá az ország hosszú távú versenyképességének fenntartásához.



A válságadó hatásai

Érdekes megvizsgálni, hogy az egyes szektorokat jelentősen sújtó válságadónak láthatók-e beruházás visszafogásra utaló hatásai. Kijelenthető, hogy a három érintett területből kettő esetében a hatás egyértelműnek tűnik, hisz az egész éves átlagos beruházási aktivitáshoz képest az utolsó (tehát extra adóval már terhelt) negyedévben a pénzügyi szektorban a teljesítmény 104,4%-ról 95,5 százalékra, az energetikai szektorban 102,8%-ról 90,3 százalékra zuhant. Csak remélni lehet, hogy ez egyszeri reakció, nem hosszú távú stratégia, különben a már teljes egészében érintett 2011-es évben sokkal komolyabb csökkenésre lehet felkészülni. A távközlési szektor e tekintetben a kivétel, mely erősíti a szabályt. Az itt tapasztalható rendkívül gyors technológiai fejlődés és kiélezett verseny miatt az érdemi beruházás csökkenés – egyelőre – felvállalhatatlan eszköznek tűnik.

Megosztás:
Nyomtatás
Küldés e-mailben

SZÓLJON HOZZÁ!
Tisztelt látogatónk! Amennyiben szeretne a cikk tartalmához hozzászólni, jelentkezzen be, vagy ha még nem rendelkezik hozzáféréssel, regisztráljon. [ Bejelentkezés ] [ Regisztráció ]
Felhasználó azonosító:

Jelszó:

Hozzászólás írása
Mehet

AJÁNLÓ

BMI - Testtömegindex
kalkulátor

Testsúly [kg]:
Magasság [cm]:
Értékelés
Az Ön BMI-je:
Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány
Ismeri-e Ön a békéltető testületek munkáját?
 
Nem ismerem
Már hallottam róla
Ismerem és már fordultam is panasszal a testülethez