Annak ellenére, hogy a táplálékkal kisebb mennyiségben tudjuk szervezetünkbe juttatni a vitaminokat, a természetes „vivőanyagoknak” köszönhetően mégis jobban hasznosulnak, mintha valamilyen vitaminkészítményt szednénk – véli a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense. Veresné Dr. Bálint Márta szerint ugyanakkor kétségtelen, hogy – különösen a multivitaminoknál – a gyártók egyre inkább figyelnek arra, hogy egymás hasznosulását támogató vitaminokat és ásványi anyagokat kombináljanak.
 
A szélsőséges táplálkozás hívei – paleolit vagy teljesen vega étrend – és a divatdiétáknak hódolók számára is fontos, hogy mindazokat a tápanyagokat, amit a hagyományos vegyes étrendet fogyasztók magukhoz vesznek, ők külön pótolják.
 
Egész évben azonban szinte senkinek sincs szüksége folyamatos vitaminpótlásra – állítja a szakember. Sőt, egyes hatóanyagok, így például a szelén vagy az A-vitamin esetén nagyon fontos a maximális dózis betartása, mert egyes vitaminokat akár túl is adagolhatjuk. A nemkívánatos mellékhatások elkerülése érdekében ez év novembere óta hazánkban sem árusíthatók olyan élelmiszerek, melyek címkéjén a feltüntetett tápanyagok (vitaminok és ásványi anyagok) nem az ajánlott napi beviteli értékekhez viszonyítottan adják meg azok mennyiségét.
 
Egészségünk megőrzéséért ugyanakkor elsősorban tudatos táplálkozással tehetünk sokat – hívja fel a figyelmet az SE docense, aki szerint könnyen cáfolható az a tévhit, hogy mindez túl sokba kerül.

Az egyik legjobb C-vitaminforrás például a savanyú káposzta, amelynek 200-300 forint kilója. A nyálkahártya- és bőrvédő hatású A-vitaminnak pedig kiváló forrása a sütőtök vagy a sárgarépa, de a májban és a tojásban is megtalálható. Ezek fogyasztása azért különösen fontos most, mert a sérült nyálkahártyán a kórokozók könnyebben bejutnak szervezetünkbe. A kukoricában, a búzában található egyik fehérjealkotóból (glutamin) pedig olyan anyag képződik, mely antioxidáns szerepet tölt be, így hozzájárul az immunrendszer jó működéséhez.
 
Veresné Dr. Bálint Márta elmondta: a magyar felnőtt lakosság 70 százalékban D-vitamin hiányos, elsősorban az éghajlati adottságok, a napsütéses órák alacsony száma miatt. A D- vitaminról (ami a tojásban, a zsírdús tejtermékekben található meg leginkább) újabban kiderült, hogy a csontképzésen túl más szerepe is van, hiánya összefüggésbe hozható például az influenza és más légúti fertőzések kialakulásával.
 
Ugyancsak tévedés, hogy télen nem kell annyit inni, mint nyáron. A téli időszakban legalább 2-2,5 liter folyadékot kell innunk a fűtés, vagy a kinti hideg levegő erős szárító hatása miatt.