Forgalomból kikerülő ásványvizeinek ügyében az AQUA-PET fellebez és sajtóközleményt adott ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium emlékeztetett: a cég működését
tavaly hasonló okok miatt már felfüggesztették.
Tíz országban, köztük Magyarországon folytatott Interpol-Europol akcióban riasztó mennyiségű hamis élelmiszert, köztük sajtokat, italokat, szószokat foglaltak le. A hatóságok hangsúlyozzák: a hamis élelmiszer fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.
Szeptember elején egyedülálló Húsgarancia programot indított a Tesco Magyarországon. Az áruházlánc üzleteiben vásárolt friss húsra 24 órás minőségi garanciát vállalnak, amelynek keretében a vásárlóknak a termék árának dupláját fizetik vissza, ha a vásárló nincs megelégedve a termékkel.
Megoldódhat a Tokaji-névhasználatról évek óta szóló vita: az európai uniós borreform miatt kötelezően elkészítendő borvidéki termékleírás eldöntheti a kérdést.
Miközben Európa a világ egyik legnagyobb alkoholfogyasztója az évi egy főre jutó 11 liter tiszta alkohollal, még mindig nincs egységes gyakorlat abban, hogy kerüljenek-e - és ha igen milyen - egészségügyi figyelmeztetések a palackok címkéire. A készülő új szabályozás jócskán hordoz magában ellentmondásokat.
Az áruházlánc árcsökkentő kampányt indított az őszi-téli vásárlási szezonban, ám a cégvezetők elismerték: az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vásárlók pénzét a drága üzemanyagok, és élelmiszerek viszik el.
Hipermarketekben lefoglalt több ezer romlott áru, rejtélyes coli baktérium, befestett csirkék - hogy csak a legfontosabbakat említsük az utóbbi hónapok élelmiszerbiztonsági rémhíreiből. Nemrég pedig a Sertéstartók Szövetségének elnöke számolt be arról, hogy véleménye szerint minden harmadik húsáru hamisított a húspiacon. Hogyan működnek az élelmiszerbiztonsági rendszerek?
A Consumers International (CI) nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet közzétette új, a gyorsételek gyermekeknek szóló marketing üzeneteiről szóló kézikönyvét, amellyel a kormányoknak szeretne segítséget nyújtani az egészségtelen ételek reklámozásának leküzdéséhez.
A magyar fogyasztók nagyobb része tartja pontosnak és hitelesnek azt, amiről az élelmiszerek címkéi tájékoztatnak, mint 28 európai ország átlaga - állapította meg a Nielsen 55 országban végzett felmérésében. Az optimista eredményt némileg árnyalja, hogy a válaszadó magyar fogyasztók 61 százaléka csak részben érti a címkéken szereplő táplálkozási információkat.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
