A biztonságosan fogyasztható, egészségre nem ártalmas élelmiszerek előállítása hosszú, részletesen ellenőrzött folyamat eredménye. A késztermék csak akkor biztonságos, ha a termőföldtől az asztalig mindenki betartja a szigorú előírásokat, mely a teljes élelmiszerláncot hiánytalanul lefedő, hatékony stratégiát követel. A modern élelmiszerbiztonság tehát nemcsak a késztermékre koncentrál, hanem az egész élelmiszerlánc komplex, megelőző jellegű felügyeletét jelenti – áll a Dolceta Európai Uniós fogyasztóvédelmi honlapon.
 
A hazai gyakorlatban 2007-ben alakult át jelentősen az élelmiszerbiztonsági rendszer. Az élelmiszer-ellenőrzést végző szervezetek ma egységesen a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság irányítása alatt működnek.
 
Ki-kicsoda?
 
A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkársága 2010-től látja el az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos állami feladatokat.
 
Felelősségi körébe tartozik az élelmiszerlánc-felügyelet, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszer-feldolgozás.
 
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a korábban szétaprózott élelmiszerbiztonsági szervezetek általános jogutódjaként 2007. október 1-jétől működik. A Hivatal a vidékfejlesztésért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, melyet a Kormány többek között élelmiszerlánc-felügyeleti szervként jelöl ki. Az MgSzH látja el a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek szakmai irányítását is.
 
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH): az élelmiszer- és a takarmánybiztonság területén szakmai döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs, koordináló, az Európai Unió és a tagállamok partnerintézményeivel kapcsolattartást végző szervezet. Fontos feladata, hogy mind a szakembereket, mind a lakosságot hiteles, naprakész, megbízható, a legújabb tudományos eredményeket tükröző információkkal lássa el az élelmiszerbiztonság és az egészséges táplálkozás terén.
 
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSz): több más feladata mellett irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a közegészségügyi, ezen belül az élelmezés- és táplálkozásügyi tevékenységek felett.
 
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH): irányítja és ellátja a termékbiztonság ellenőrzésével összefüggő piacfelügyeleti tevékenységeket, e körben ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát, vizsgálatokat végez, intézkedéseket tesz.
 
ENAR - a fogyasztó is tájékozódhat
 
Az Élelmiszerbiztonságban kulcsszerepe van a nyomonkövetési rendszereknek, melyek hatékonyan tudják visszakeresni az élelmiszerláncban, honnan is származik az adott termék. A 2008-ban született „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló törvény ki is mondja, hogy az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia.
 
Ezt a célt szolgálja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere (ENAR), mely regisztrálja az összes Magyarországra importált, vagy itthon tenyésztett állatot, sőt nem csak az állatokat, hanem a tartókat, és a tenyészeteket, illetve a tenyészetek közötti állatmozgást is nyilvántartja – tudtuk meg Marlok Pétertől a MgSzH- Tenyésztési Hatósági Osztályának vezetőjétől.
 
A rendszerben – az állatfaji sajátosságoknak megfelelően - vannak kisebb eltérések a különböző állatfajokra való alkalmazásuk során. A szarvasmarháknál az állat születésénél egy, a központi rendszer generálta fülszámot (életszámot) kap, ami élete során végigkíséri az állatot, így nyomonkövethető, hogy mely tenyészetekben tartózkodott, és megmutatja azt is, hogy hol – és mikor vágták le. Az egyedi jelölés ugyancsak fontos szerepet tölt be a tenyésztésben az állatok pedigréjének ellenőrzése során. A szisztéma EU kompatibilis, tehát egy állatot csak akkor kell átjelölni, és ENAR kóddal ellátni, ha egy harmadik – EU-n kívüli országból érkezik.
 
Míg a szarvasmarhák esetében egyedi jelölést alkalmaznak, addig a baromfinál csupán darabszámot - mennyiségi mérleget - mérnek, hogy ellenőrizni lehessen, hány szárnyas érkezett az adott telepre, és mennyi került ki onnan. Sertéseket pedig csupán akkor kell megjelölni, ha az állat más telepre, vagy a vágóhídra kerül. A jelölésből mindkét esetben kideríthető, hogy mely tenyészetből szállították be az állatokat.
 
A vágóállatoknál bizonyos esetekben maguk a fogyasztók is vissza tudják keresni a megvásárolt termék származását. „Szarvasmarhák esetében a fülszámot fel kell tüntetni a termék csomagolásán így a kereskedő, de akár a vásárló is, információt kaphat arról, hogy honnan származik a termék, mikor és hol vágták le az állatot” – mondta el a szakember. Ehhez csak az MgSzH ENAR honlapján (www.enar.hu szarvasmarha ENAR menüpont) található keresőbe kell beütni a számsorozatot.
 
Az állatokat azonosító füljelző számokat és tenyészetkódokat a központi ENAR rendszer tárolja így azokat a hatóság – állategészségügyi, vagy tenyésztési – könnyen vissza tudja keresni és ellenőrizni.
 
Hogyan tehetünk lakossági bejelentést?
 
A kérdésre, hogy hogyan tegyünk lakossági bejelentést, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) honlapján található tájékoztató ad megfelelő választ. Eszerint
 
Élelmiszerbiztonsági kérdések kivizsgálásához a helyileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MgSzH) szóban, vagy írásban jelezhetjük a problémát.
 
Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy élelmiszer fogyasztását követően megbetegedést történt, úgy közérdekű bejelentést a helyileg illetékes kistérségi ÁNTSz Intézetnél tehetünk.
 
Fogyasztói megkárosítás (pl. nem megfelelő jelöléssel, ártájékoztatással, nyugtaadással kapcsolatos problémák) esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) fordulhatunk.
 
Élelmiszerminta bevizsgálási lehetőségeiről részletes tájékoztatást a fenti hatóságok adnak. A hatóságok felbontott minta - fogyasztói kérésre történő - vizsgálatát az ügyfél költségére végzik el. Közérdekű bejelentés esetén hatósági mintavételre kerül(het) sor, melynek költségei a bejelentőt nem terhelik.