Élelmiszer
Magyar borok tesztje
Mit rejtenek a palackok és mennyiért?
2010. október 12.
Bár még mindig nem mondhatjuk el magunkról, hogy borfogyasztó nemzet vagyunk, azt meg pláne nem, hogy borértők – azaz, hogy magabiztosan választunk a hatalmas kínálatból étkezéstől és alkalomtól függően –, de a különböző reprezentatív felmérések, a borfesztiválokon megjelenő látogatók számának dinamikus növekedése is jelzi, hogy nő a borok itthoni kedveltsége. A Kosárban most 30 hazai bort teszteltünk szakértő zsűri és a nemzetközi bírálatokon elfogadott módszer segítségével.
Miközben a hazai borászat forradalmi fejlődésen ment át az elmúlt több mint 20 évben, a fogyasztási és különösen az étkezési szokások változása ezt nem követte olyan szinten és mértékben, ahogyan ez megfigyelhető más bortermelő országoknál. Ez azonban nem csupán a rendszerváltás előtti nagyüzemi borászat ízlésromboló hatásának, a családi tradíciók megszakadásának rovására írható, hanem pénztárcánk „szűkösségére“ is visszavezethető.
A bort kedvelő vásárló tehát sokszor kompromisszumok megkötésére kényszerül, és az üzletek polcain található – gyakran zavarba ejtően – hatalmas kínálatból próbál választani elfogadható ár/érték arányú borokat.
Jó ideje terveztük a Kosár Magazinnál, hogy megpróbáljuk egy borteszten keresztül megmutatni a vásárlóknak ezt a bizonyos ár/érték arányt. Azonban nem kis fejtörést okozott több száz hazai pincészet több ezer borából kiválasztani azokat, amelyeket bemutatunk.
Szűrési szempontok – kiválasztott borfajták
A tesztelésbe bevonandó borok kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettünk.
Egyrészt a GfK Hungaria piackutató intézet kétévente készít reprezentatív felmérést a magyar lakosság borfogyasztási szokásainak alakulásáról. E felmérések legfőbb megállapításai közül az alábbiakat vettük figyelembe:
- bár még mindig vörösbort vásárolunk a legnagyobb arányban, de növekszik a fehér- és rosé borok kedveltsége;
- átlagosan 800–1.000 forintot fizetünk egy palack borért, ha saját fogyasztásra szánjuk;
- hiper- és szupermarketekben, nagyobb élelmiszer-áruházakban vásárolunk a legszívesebben bort.
E megállapítások még mindig túl nagy mintaszámot adtak volna, így különböző többletinformációk (fajták kedveltsége, könnyedség, ízek, zamatok) alapján tovább szűkítettük a kiválasztást.
A fehérborok közül a „klasszikus“ magyar fajtaként ismert furmint és a népszerű olaszrizling mellett növekszik az illatos, gyümölcsösen zamatos borok kedveltsége, így az Irsai Olivér is bekerült a körbe. A vörösborok közül pedig, a szintén a növekvő népszerűségű magyar fajtát, a kékfrankost választottuk ki.
A vásárlási értékhatárt 1.000 Ft/palack árnál maximalizáltuk. De a tesztbe becsempésztünk egy kakukktojást is, egy közel 1.500 forintos bort.
Annak alapján, hogy a magyarok saját fogyasztásra inkább a könnyedebb, friss borokat kedvelik, a beszerzésnél a 2009-es évjáratú borok közül válogattuk ki a fenti szempontoknak megfelelő palackokat. A tesztelésre szánt minták számát 30 palackban határoztuk meg, 15 fehér és 15 rosé, illetve vörösbor vizsgálatát terveztük. Mivel várható volt, hogy az összes szempontot figyelembe véve az üzletek polcain 30-nál több bort találhatunk, további szűrési elv volt, hogy lehetőleg minél több borvidék legyen reprezentálva a tesztben.
A beszerzési forrásoknál 5 helyszínt választottunk ki: Cora, Auchan, Tesco, Spar és CBA. Budapest és környéke nagy forgalmú helyein kerestünk fel 1-1 üzletet.
A kínálat felmérése és a vásárlás
Első lépésként körbejártuk a kiválasztott üzleteket, és a szűrési szempontoknak megfelelő borokról listát készítettünk. Kellemes és kellemetlen meglepetésben egyaránt volt részünk. Egyrészt az árkategóriában hatalmas volt a kínálat fehér és rosé borokból és nagyon szűk vörösből. Másrészt számos olyan palackot találtunk a polcokon, mely mind fajtájában, mind árkategóriájában megfelelt volna a kiválasztásnak, ám nem volt rajta évjárat. Így vélhetően több mint 15 százalékban nem egy adott év (esetünkben 2009) szüretéből készült a bor (lásd külön keretes írásunkat a borcímkék jelenleg érvényes előírásairól).
A kínálat felmérése után a borvidéki megoszlást figyelembe véve állítottunk össze egy vásárlólistát, és tértünk vissza az üzletekbe a konkrét beszerzésekre. Ekkor újabb meglepetések értek minket. Egyrészt a listában szereplő borokból – egy hét eltelte után – már jó néhányat nem találtunk a polcokon. Ez akár pozitív jelzés is lehet a borfogyasztás növekedésére. Kellemetlen – sőt aggályosnak is mondható – volt viszont, hogy a kasszánál egyrészt kiderült, jó néhány tételnek az ára rosszul van a polcokon feltüntetve, másrészt utóbb a számlából szinte kideríthetetlen, hogy melyik bornak mi az ára. Így a vevőszolgálatnál újra le kellett olvastatni a palackokon lévő vonalkódot, hogy beazonosíthassuk, valójában mennyibe kerül egy-egy bor. Számos olyan bort találtunk, mely több helyen beszerezhető különböző vagy azonos árakon. A táblázatban a legolcsóbbakat szerepeltetjük.
A „Termelő“ oszlopban néhány bornál egy-egy márkanév szerepel. A fogyasztó – a tapasztalatok szerint – ugyanis ritkán olvassa el a címke apró betűs részét, ahol a „termelte és palackozta: XY pincészet“ felirat található. Inkább a címke többi részét figyeli és a felirat (szőlőfajta, borvidék), valamint az összkép alapján választ. Így egyes borok már a márkanévvel vonultak be a köztudatba, ami ügyes és hatásos marketing munkára is utal. A Szent Korona borászat Kft. – Budafok megjelölésről például nem biztos, hogy mindenkinek a Szent István borok jutnának az eszébe.
A tesztelés menete
A kiválasztott borokat „csak“ érzékszervi tesztelésnek vetettük alá, abból kiindulva, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága (korábbi, közismert nevén az OBI) az üzletek polcain lévő borokra már kiadta a forgalomba-hozatali engedélyt, azaz átmentek a laboratóriumi vizsgálaton, a bortörvényben szabályozott kémiai és egyéb vizsgálati feltételeknek megfelelve.
Az érzékszervi tesztelés azonban a nemzetközi borbírálatokban elfogadott, 100 pontos bírálati lapokon történt, mellyel a bor színét, tisztaságát, illatát és zamatát pontoztuk. Szabályos „vakkóstolást“ végeztünk, azaz a borokat a tesztelés előtt alufóliába burkoltuk, és sorszámmal láttuk el, hogy a bírálókat ne befolyásolják a címkék és a rajtuk található feliratok.
Ahhoz, hogy a tesztelés mindenben a nemzetközi szabályok szerint bonyolódjon, megfelelő körülményeket is kellett teremteni a zsűri számára. Ebben nagy segítségünkre volt az újpesti Öreghalász étterem, ahol gondoskodtak a borok megfelelő tárolásáról, behűtéséről, szakszerű nyitásáról és töltéséről, szervírozásáról – természetesen külön fehérboros és külön vörösboros poharakban. Így – egy különteremben – a bírálók zavartalan, ideális környezetben végezhették a borok kóstolását és értékelését. Ezúton is köszönjük Haász Tamás tulajdonos-üzletvezetőnek és csapatának a professzionális közreműködését a borteszt lebonyolításában.
A tesztelést 3 szakképzett, tapasztalt – nemzetközi bírálatokban is jártas – borbíráló, és 3 borkedvelő, bort rendszeresen fogyasztó, élelmiszer-vizsgálatokban, tesztelésben jártas fogyasztó végezte.
A nemzetközi szabályoknak megfelelően történt az átlagpontszámok kiszámítása, melyek alapján kialakult az egyes fajták rangsora.
A tesztelési vélemények összegzése
Kellemes meglepetés volt, hogy gazdag a kínálat a jó ár/érték arányú fehérborokból, azaz az olcsónak számító árkategóriában több szép, korrekt, jól iható bort is talált a bíráló bizottság. Az egyik mintának köszönhetően az is bebizonyosodott, hogy a drágább nem biztos, hogy annyival jobb is.
Érdekes tapasztalat volt, hogy a megadott árkategórián belül kékfrankosból csak 3 palack 2009-es tételt találtunk, így a teszt 3 palack 2008-asra is kiterjedt. Ez egyrészt azt jelzi, hogy a kékfrankos fajtát a hazai borászok nem a könnyed és friss borok készítésére szánják, másrészt az, mivel gondosabb kezelést és hosszabb érlelést adnak neki, végül magasabb árkategóriában jelenik meg a polcokon.
A tesztelésbe szerettük volna bevonni a korábban oly népszerű kadarka fajtát is, ám a kiválasztott üzletekben nem találtunk a polcokon a szűrési szempontoknak megfelelőt ebből a fajtából.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a vásárlásra kiválasztott üzletláncok különböző üzleteiben más és más lehet a kínálat, tehát a fogyasztó nem biztos, hogy az általa látogatott üzletben megtalálja a táblázatban szereplő bort, illetve hogy nem találkozik másik, a szűrési szempontjaiknak megfelelő borral, ami megnyerheti tetszését. Hiszen az, hogy ki, melyik bort kedveli valójában nagyon szubjektív. Ugyanakkor nem árt óvatosnak és körültekintőnek lenni a vásárlásnál – mint azt tesztünk is alátámasztja. Egyrészt az „olcsó húsnak“ bizony híg lehet a leve is, másrészt a rosé borok – ahogy azt a borászok is ajánlják – bizony csak a friss évjáratokban, újborként mutatkozhatnak meg igazán. Általában a friss szüretből készülő új rosék december táján jelennek meg a polcokon, és nyár végére már „el is fáradnak“. Így évjárat megjelölése nélküli rosé borok vásárlását nem tudjuk jó szívvel ajánlani.
| Fajta |
Jelleg |
Pincészet/Borvidék |
Vásárlás helye |
Fogy. ár [Ft; 0,75 l] |
Alkohol- tartalom [%] |
Átlag- pont* |
Bor értékelése |
| FEHÉR BOROK |
| Furmint |
száraz |
Kereskedőház/Tokaj |
Auchan |
690 |
14,0 |
86,75 |
nem túl intenzív illatú, finom fajtazamatú, kissé alkoholos, kesernyés utóízzel |
| Furmint |
száraz |
Puklus/Tokaj |
Auchan |
1484 |
12,5 |
85,00 |
fajtajelleges illat és zamat, enyhén édes utóíz |
| Irsai Olivér |
száraz |
Hilltop/Neszmély |
Auchan |
685 |
11,0 |
84,50 |
friss, nem túl testes, fajtajelleges |
| Olaszrizling |
száraz |
Feind/B.füred-Csopak |
Cora |
999 |
12,5 |
83,75 |
gyümölcsös illatú, rövid zamatú, de jól iható |
| Olaszrizling |
száraz |
Szt.István/Etyek |
Auchan |
495 |
12,5 |
83,50 |
kellemes, nem túl karakteres és intenzív, de jól iható |
| Irsai Olivér |
száraz |
Varga/Badacsony |
Tesco |
619 |
10,5 |
83,00 |
illatos, de hamar elillanó zamatú |
| Irsai Olivér |
száraz |
Szent István/Etyek |
SPAR |
479 |
12,0 |
82,00 |
korrekt, nem túl intenzív illatú és zamatú, de jól iható |
| Olaszrizling |
száraz |
Nagyrédei/Mátra |
Tesco |
479 |
12,0 |
81,75 |
Illata többet ígér, mint amit a zamata ad |
| Irsai Olivér |
száraz |
Hilltop/Észak-Dunántúl |
Tesco |
879 |
11,0 |
80,50 |
diszkrét illat, zamata nem túl erős, de kellemes utóízű |
| Furmint |
félédes |
Pincemester/Tokaj |
Cora |
539 |
11,5 |
80,00 |
illatában zavaró jegyek, egyszerű de karakteres |
| Irsai Olivér |
száraz |
Feind/B.füred-Csopak |
CBA |
964 |
11,0 |
77,50 |
visszafogott illatú és zamatú, jellegtelen |
| Olaszrizling |
száraz |
St. Donatus /B.lelle |
Tesco |
770 |
12,5 |
76,25 |
nem teljesen tiszta illatú és zamatú, rövid utóízű |
| Olaszrizling |
száraz |
Maczkó/Villány |
Auchan |
799 |
13,0 |
72,75 |
fülledt illatú, kesernyés utóízű |
| Furmint |
félédes |
Kereskedőház/Tokaj |
Cora |
649 |
12,0 |
67,00 |
illatában és ízében diszharmonikus, technológiai problémás |
| Olaszrizling |
száraz |
Teleki/Villány |
Cora |
549 |
13,0 |
62,50 |
zavaró jegyek illatban és ízben is |
| ROSÉ BOROK |
| Kékfrankos rosé |
száraz |
Szent Gaál/Szekszárd |
Cora |
759 |
12,0 |
81,00 |
kellemes illatú és zamatú |
| Kékfrankos rosé |
száraz |
Hadobás/Mátra |
Cora |
599 |
13,0 |
80,75 |
gyenge illatú és zamatú, nem jellegzetes rosé |
| Kékfrankos rosé |
félédes |
Szt. István/Szekszárd |
Tesco |
476 |
12,0 |
80,50 |
szép színű, közepesen zamatos, korrekt |
| Kékfrankos rosé |
félszáraz |
Ostoros/Eger |
Tesco |
519 |
12,0 |
78,75 |
gyenge illatú, közepes zamatú |
| Kékfrankos rosé |
száraz |
Villa Negra/Tolna |
Cora |
529 |
11,5 |
77,50 |
nem elég intenzív illatú és zamatú |
| Kékfrankos rosé |
száraz |
Kovács Ferenc/Mátra |
Tesco |
769 |
13,0 |
77,50 |
kesernyés ízű, kissé fáradt, frissességét vesztett, jellegtelen |
| Kékfrankos rosé |
félszáraz |
Szt.István/Sopron |
Tesco |
528 |
12,0 |
77,25 |
jellegtelen illatú, keserű utóízű |
| Kékfrankos rosé |
félszáraz |
Egervin/Eger |
Cora |
499 |
11,5 |
74,75 |
virágillatú, de jellegtelen ízű, a rosénál sötétebb, fáradó, frissességét vesztett bor |
| Kékfrankos rosé |
száraz |
Badacsonyi/Sopron |
Tesco |
419 |
12,0 |
73,75 |
nem rossz, de nem is jó - jellegtelen |
| VÖRÖS BOROK |
| Kékfrankos |
száraz |
Kovács/Villány |
Auchan |
657 |
13,0 |
82,50 |
inkább siller borra jellemző illat- és ízjegyek, korrekt, egyszerű, jól iható |
| Kékfrankos |
száraz |
Nagyréde/Mátra |
Cora |
599 |
12,0 |
82,25 |
harmonikus, de nem elég intenzív illatú és zamatú |
| Kékfrankos '08 |
félédes |
Villa Negra/Tolna |
Cora |
499 |
12,0 |
78,00 |
nyers ízű, nem túl karakteres, jellegtelen |
| Kékfrankos '08 |
félédes |
Pincemester/Szekszárd |
SPAR |
599 |
12,5 |
76,75 |
visszafogott illatú, zamatában több zavaró mellékízt hordoz |
| Kékfrankos '08 |
száraz |
Szt. István/Szekszárd |
Cora |
592 |
12,0 |
76,50 |
nyers, egyszerű, de viszonylag korrekt |
| Kékfrankos |
félédes |
Szikrai/Kunság |
Auchan |
321 |
11,0 |
60,50 |
bortól idegen íz és illatjegyeket tartalmazó ital |
| A vásárlást augusztus utolsó hetében, a tesztelést szeptember 1-jén végeztük. *Nemzetközileg is alkalmazott, 100 pontos pontrendszer alapján. |
Borászati termékek jelölési útmutatója
Az Európai Unió borreformja átalakította a minősítési kategóriák eddigi rendszerét. 2009. augusztus 1-től új kategóriákat vezettek be: 1. földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek: a) oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott borászati termékek (OEM), b) oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek (OFJ). 2. földrajzi jelzés nélküli borászati termékek (FN).
2009. augusztus 1-től OEM kategóriába tartozó földrajzi árujelzők: Badacsony; Balaton; Balatonboglár; Balatonfüred-Csopak; Balaton-felvidék; Bükk; Csongrád; Debrői Hárslevelű; Duna; Eger; Egerszóláti Olaszrizling; Etyek-Buda; Hajós-Baja; Izsáki Arany Sárfehér; Káli; Kunság; Mátra; Mór; Nagy-Somlói; Neszmély; Pannon; Pannonhalma; Pécs; Somlói; Somlói Arany; Somlói Nászéjszakák bora; Sopron; Szekszárd; Tihany; Tokaj; Tolna; Villány; Zala.
OFJ kategóriába tartozó földrajzi árujelzők: Alföldi; Balatonmelléki; Dél-alföldi; Dél-dunántúli; Duna-melléki; Dunántúli; Duna-Tisza-közi; Észak-dunántúli; Felső-magyarországi; Nyugat-dunántúli; Tisza-melléki; Tisza-völgyi; Zempléni.
A terméken kötelezően feltüntetendő adatok és szabályaik
Egy látómezőben kötelezően feltüntetendő:
1. Termékkategória megjelölése;
2. OFJ és OEM boroknál a minősítés szerinti kategória és az oltalom alatt álló név;
3. Tényleges alkoholtartalom;
4. Űrtartalom;
5. Származási ország;
6. Palackozó (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében: termelő vagy a forgalmazó);
7. Cukortartalom (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében).
Kötelezően feltüntetendő még:
8. Tételszám;
9. Allergéntartalom (kén-dioxid);
10. Importnál importőr.
A Magyarországon forgalmazott boroknál a 9. pontban meghatározott adatokat kötelező magyarul (is) feltüntetni.
(Azonos látómező: az azonos látómezőben található adatoknak a tárolóedény/palack elfordítása nélkül, egyidejűleg kell olvashatónak lenni.)
Szabályozottan használható választható jelölések
- Évjárat: feltüntetése csak akkor lehetséges, ha a szőlő legalább 85 százalékát az évben szüretelték. Fontos változás, hogy a mustjavításra felhasznált sűrített szőlőmustot is figyelembe kell venni.
- Borszőlőfajta neve: csak az idevágó 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletében található módon tüntethető fel a borászati termékek címkéjén (a jelenleg összesen 139 fajtás lista elkészítésére az EU kötelezi hazánkat). Egy szőlőfajta idegen nyelvű neve (fordítása) sem használható, amennyiben nem szerepel ezen a listán. Egy fajta neve akkor tüntethető fel, ha a bor legalább 85 százalékban abból készült. Két vagy több szőlőfajtánál a bor előállításához felhasznált valamennyi fajtát fel kell tüntetni, csökkenő sorrendben.
(Kivonat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 2009. novemberi tájékoztatójából)
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
