Élelmiszer
Pangasius-botrány: meglepő laboreredmény!
2012. március 6.,
Szabó Zoltán Attila
Amióta kirobbant a pangasius-botrány, laboratóriumi eredményekről alig-alig esett szó, viszont a híradásokban, kommentárokban szinte kiátkozták a cápaharcsával kereskedőket. A Kosár Online kíváncsi volt arra, hogy túl a hisztérián, mérvadó laboratórium véleményezte-e a pangasius halak húsából készült termékeket az elmúlt két hétben. A válasz: igen. A WESSLING Hungary Kft. a Kosár Online részére megküldte a mérvadó dokumentumokat!
A pangasius, avagy cápaharcsa megítélése néhány hét alatt gyökeresen megváltozott Magyarországon. Az internet telis-tele van olyan – jórészt ellenőrizhetetlen – információkkal, feltételezésekkel, blog-bejegyzésekkel, amelyek alapján e halak fogyasztása kész életveszély! De legalábbis erősen mérgező.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületet a kirobbant botrány kapcsán megkereste több vásárló; egyikük e-mailben a következőre hívta fel a figyelmet:
„Tisztelt Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület! Az alábbi cikket egy állatorvosi levelező programon terjesztik. Én egy állatorvos rokonomtól kaptam. Nem tudom, hogy az önök, illetve a hatósági illetékesek tudnak-e erről. Tekintettel az írás tartalmára, és arra, hogyan terjesztik, közérdekűnek vélem a benne foglaltak megvizsgálásának szükségességét, illetve a vele kapcsolatos állásfoglalást. Kérem a tisztelt Országos Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, hogy bejelentésemet közérdekű bejelentést kezelje, illetve továbbítsa a megfelelő állami hatósághoz.”
Dömölki Lívia az egyesület élelmiszer-szakértője úgy véli, egyelőre nehéz igazságot tenni az ügyben. – Az, hogy antibiotikumokat és növekedésserkentő hormonokat használnak az élelmiszeriparban, nem újdonság, hiszen köztudott, hogy a baromfi- és sertéstelepeken, valamint a lazacfarmokon is alkalmazzák azokat. Laboratóriumi vizsgálattal lehet csak kideríteni, hogy ezek a halak valóban tartalmaznak-e mérgeket –informál a szakember. A fogyasztó levelét éppen ezért az OFE már továbbította is a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályára, amelynek – fűzi hozzá Dömölki – „már előzőleg is jeleztük a problémát. Reméljük hamarosan lesz eredmény...”
De miről is esik szó az ominózus cikkben? Rövidítve idézünk a pangasius-botrányt kommentáló, lánclevelekben terjesztett írásműből:
Laboratóriumi vizsgálatok
„Pár éve itthon is kapható a pangasius vagy más néven cápaharcsa, melyet bármelyik áruházlánc mirelit pultjából megvásárolhatunk. Emlékszem, eleinte elég drága volt, de ma már ugyanannyiba kerül vagy még olcsóbb is, mint a heck-, hering- vagy tőkehalfilé. Emiatt sokan emellett a hal mellett döntenek, pedig ha tudnák, milyen utat jár be, mire a boltba kerül....
A hal eredetileg ázsiai folyókban él, jó méretesre képes megnőni: 130 cm és 40 kilós a felnőtt egyedek mérete. Amit a boltban találunk, azok viszont főként vietnámi haltelepeken tenyésztett halak, amiket olyan körülmények között nevelnek, hogy az állatot és a környezetet nem kíméli. Négyzetméterenként kb. nyolcvan darab másfél kilós példánnyal kell számolni, s a halak étvágya elég nagy, így ez az a a pont, ahol a tenyésztők kreativitásukat kiélik.
(…) Minden ehetőt a vízbe dobálnak, legyen az hallisztből készült táp, szója vagy más szerves hulladék, ami alatt akár az állati és emberi ürüléket is lehet érteni. A német feelgreen.de cikkében egy WWF szakértő is megerősíti a világhálón olvasható elrettentő információkat, mint például azt, hogy a halak tenyésztésének körülményei nem érzékeny gyomrú embereknek való: a medencék telis-tele halakkal, akik saját ürülékükben és hulladékok között tömörülnek, s a terjengő szagok elviselhetetlenek. A tenyésztők célja, hogy minél több és méretesebb hal hagyja el a telepet, és kerüljenek szerte a világban a boltokba. A halakat emiatt antibiotikummal és hormonokkal is etetik, így a rossz körülményeket nagyobb eséllyel élik túl. További aggasztó tény, hogy a halak filézése és csomagolása során az egészségügyi és higiéniai szabályokat nem tartják be kellőképpen. Laboratóriumi vizsgálat során 14 mintából ötben találtak lisztéria baktériumot, mely gyomor- és bélproblémák forrása, sőt akár halált is okozhat. Ez a baktérium volt azokban a sárgadinnyékben is, melyek legutóbb az USA-ban több mint húsz ember halálát okozták. A halfiléket ezen felül foszfáttal és általában citromsavval kezelik. A foszfát célja, hogy a hal tömegét felfújja (20 százalékkal növeli), ami nemcsak, hogy megtéveszti a vásárlókat, de a vesékre is káros nagy mennyiség elfogyasztásakor.
A Mekong deltája telis-tele a pangasius tenyésztők medencéivel, mesterséges tavaival, melyek tartalma mind a folyóba ömlik. Haltetemek, táp és ürülék, gyógyszerek kerülnek az érzékeny ökoszisztémába. A Mekong több millió embert lát el ivóvízzel, így fokozottan óvni kellene ezt a területet. Ezen a vidéken 0,2 százalékban működnek olyan biofarmok, melyek a fenntarthatóság jegyében tenyésztik a halakat.
(…) Francia források szerint a laboratóriumi mérések eredményeit nem veszik figyelembe a piaci szereplők, a szupermarketek ugyanúgy eladják, pedig már a lakosság is tud a pangasius szennyezettségéről.”
Dömölki Lívia utalt rá, hogy a laboratóriumi vizsgálatok perdöntőek lehetnek. Nos, a minap Magyarországon is megvizsgálták a nálunk forgalomba kerülő pangasius (cápaharcsa) termékek egy részét, az egyik szupermarket-lánc kérésére. A mérvadó dokumentumokból – a fentiek ismeretében talán meglepő módon – az derül ki, hogy „a minta az összes vizsgált jellemző tekintetében megfelel a feltüntetett előírások követelményeinek.”
A vizsgálati jegyzőkönyveket a pangasius halak mintáinak laboratóriumi vizsgálatát a WESSLING Hungary Kft-nél megrendelő Spar engedélyével jelentettük meg.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
