Nagy fába vágja a fejszéjét, aki bármelyik távbeszélő-szolgáltató szerződési feltételeit szeretné megismerni, mert aki odáig eljut, hogy el is olvassa, meg is érti, annak már biztos nincs kedve többé telefonálni sem. Én a T-Home szolgáltatásaival, pontosabban azok szerződési feltételeivel próbáltam közelebbi ismeretséget kötni – nem állítom, hogy sikerült. Azt viszont sikerült leszűrni, hogy a túlburjánzó adminisztráció meglehetősen alaposan, körültekintően túlszabályozza a tevékenységet, így aztán tényleg ember legyen a talpán aki ezen kiigazodik.
 
Többeket megkérdeztem, hogy valaha is elolvastak-e bármelyik távközlési szolgáltatásukhoz kapott szerződésből akár csak egy oldalt is, rendre azt a választ kaptam, hogy a látszólag magyarul írt szöveget feltehetőleg azért mellékelik, hogy adott esetben lehessen rá hivatkozni. Mert elolvasni lehetetlenség, nyelvezete, érthetősége (pontosabban érthetetlensége) miatt. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az egyetemet végzettek erősen túlreprezentáltak voltak a mintavételezés során.
 
E kissé hosszas bevezetővel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy nem is olyan egyszerű eligazodni a rövid, a kék, illetve zöld számok világában. Pedig azért egy-két dolgot érdemes ezekről tudni.
 
Ingyenes a belföldi, külföldi távolsági bejelentések és a táviratfelvevő (191, 190, 192) rövid számú hívása és az egyes szolgáltatók ügyfélszolgálatai is (pl. T-Home ügyfélszolgálat: 1412) – általában a saját szolgáltatási területükön belül.

A (06) 90-nel és 91-gyel kezdődő ún. emelt díjas hívószámok viszont a szabadáras kategóriába tartoznak, az előző – a szerződési feltételek megfogalmazása szerint – a szám előfizetőjének értéknövelt szolgáltatásait igénybe vevők, míg a második az ún. távszavazási szolgáltatások céljait szolgálja. Magyarra lefordítva ezek azok a számok, amelyekkel a különböző, leginkább tv-s szolgáltatásoknál (rejtvények, távgyógyítás, tv-s jósda és hasonlók) találkozunk, és ugyan az oldal alján feltüntetik, mert fel kell tüntetni a díjszabást, de rendszerint olvashatatlanul kis betűvel, így sokszor csak a számla kézhezvétele után derül ki, hogy egy hívás akár 5000 – nem tévedés, ötezer – (06 90 649 xxx számoknál) forint is lehet, bár jellemzően „csak” 200–600 Ft/perc. A szabadáras kategóriát erősíti a 17-tel kezdődő ún. rövid szám (négyjegyű, előhívó nélküli számok) is, amiket általában adományozásra vagy hasonlóra használják, tarifájuk 200–300 Ft körül van.
 
Abban az esetben, ha ezeket a számokat még véletlenül sem szeretnénk hívni, esetleg kíváncsi természetű családtagjainkat akarjuk óvni a kísértéstől, a szolgáltatónál lehetőség van az ilyen típusú kimenő hívásokat letiltatni az ügyfélszolgálaton keresztül.
 
Kicsit bonyolultabb a helyzet az ún. színes (06 80, 06 40), ill. az ún. egyéb nem földrajzi helyhez kötött behívószámoknál. Ez utóbbiakra példa a 06 21 előválasztóval hívható internetes (VoIP) telefon.
 
A 06 80-as számok többnyire díjmentesen hívhatók, pontosabban a költségeket a hívott fél fizeti. A 06 40-es számoknál alaphelyzetben egy hívás azonos tarifájú, mint a helyi hívásé, de díjcsomagtól függően lehet rá kedvezmény, azaz érdemes legalább annyit megnézni a szerződési feltételekben, hogy az általunk választott díjcsomag kiterjed-e az Egyéb 1, ill. Egyéb 2 kategóriákba irányuló forgalomra is, avagy sem, mert ilyen álneveken találhatók a 06 40-es számok.
 
A 06 21-es előhívóval hívható számokra kiterjedő kedvezmény függ a szolgáltatótól, az internetes telefont üzemeltető cégtől, a díjcsomagtól, tehát ha sok ilyet hívunk, akkor érdemes a szolgáltatónktól megkérdezni, hogy az adott számra mi vonatkozik. Alapesetben egyébként – többnyire – egy hívás díja a helyi hívás tarifájával azonos.
 
Előfordulhat, hogy más lehetőség nem lévén, valamilyen internetes tartalomhoz csak a jó öreg faxmodemen keresztül tudunk eljutni. Faxmodem szinte minden laptopban és a legtöbb pc-ben is van, tehát csak egy csatlakozó vezetékre van szükség. Ebben az esetben a 06 51-es behívóval működő, ún. nyílt internetet kell elérnünk. A szolgáltatók legtöbbjénél erre viszont nincs kedvezmény, tehát ennek díja a helyi hívás díjával egyenlő. (Azaz órákat nem érdemes így internetezni. Nem csak a lassúság miatt.)

Az ún. rövid számok (pl. 12xx, 14xx) hívása az esetek többségében a helyi tarifával azonos díjazással történik. Természetesen vannak kivételek, azaz találunk közöttük ingyenesen hívhatókat (általában a szolgáltatók hálózaton belülről elérhető ügyfélszolgálati számai), de teljes díjazásúakat is (ilyen pl. a Telenor Magyarország 1220-as hívószáma).
 
Arra vonatkozólag, hogy milyen nemzetközi zöld számokat lehet Magyarországról hívni, nincs pontos információ, pontosabban ez a szám előfizetőjétől függ: engedélyezi-e a Magyarországról indított hívások fogadását vagy sem. Nyilván ez a hívott cég üzleti érdekeinek függvénye, tehát van, amelyik működik, van, amelyik nem. Mert – feltételezem – azt senki nem gondolja, hogy a számunkra ingyenes hívásokat valahol, valakikkel nem fizettetik meg. És ez igaz bel- és külföldön egyaránt.