„Szójamentes”, „laktózmentes”, „gluténmentes” jelöléssel ellátott élelmiszereket vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a megtévesztő jelölés tükrében. A vizsgálat célja az volt, hogy a „mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek megfelelnek-e a jogszabályi előírásnak, illetve az élelmiszerek címkéjén a gyártó által feltüntetett adatoknak.
A génmódosított növények és élelmiszerek használata mindig is megosztotta a közvéleményt, mind a termesztésükre, mind a forgalmazásukra rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az EU-ban. 2015 áprilisa óta a tagállamok dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a GMO-növények termesztését. Honnan lehet tudni, hogy fogyasztunk-e génmódosított élelmiszert? Mi az a GMO? Cikkünkből most megtudhatja.
Megdöbbentő eredményt hozott az ICRT (Consumer Research and Testing) nemzetközi tesztje. A vizsgálatban szereplő autós gyerekülések közül számos olyan típus van forgalomban az európai piacokon, amely nagy mennyiségben tartalmaz az egészségre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat. Ezek a típusok hazánkban is kaphatók.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014. augusztus 1-jei hatállyal módosította a pénzügyi szolgáltatóknak a fogyasztók panaszkezelésére vonatkozó rendeletét. A változtatás megkönnyíti a fogyasztók számára a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja felé a fogyasztói beadványok, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület számára a kérelmek beadását azokban az esetekben, ha a pénzügyi szolgáltató előzetesen elutasította az ügyfél panaszát.
A Trend Micro informatikai biztonsági cég jelentése szerint a kétlépcsős, SMS-kódot alkalmazó banki szoftverek sem állnak már a hackerek útjába. A friss adatok szerint eddig harmincnégy pénzintézet rendszerét játszották ki a cyberbűnözők.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a júniusi botulizmus megbetegedések előidézésében érintett termékeket a vizsgált egri kistermelő állította elő. Az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság 60 nappal meghosszabbította az élelmiszerbiztonsági vizsgálatot, így augusztus végére várható eredmény.
Az EU elektronikus kommunikációval kapcsolatos friss jelentése szerint Magyarország az utolsó helyen áll az uniós tagállamok között a mobil széles sáv penetrációt tekintve. Ugyanakkor a nagy sebességű (minimum 30 Mbps) kapcsolatok tekintetében épphogy csak elmaradunk az EU átlagtól.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
