A március elején kezdődött tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzés során a szakemberek kiemelten vizsgálják a pácolt, füstölt nyers, vagy főtthús-készítményeket, továbbá a tojásokat, az édesipari termékeket, a különféle borokat és szeszes italokat, valamint a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket. A tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés előreláthatólag húsvétig, de nem kizárt, hogy az ünnepet követően is tart.
A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) hagyományt teremtett avval a rendezvénnyel, amelyet az elmúlt években rendre – a konyhájáról híres – Benczúr Hotelben tartanak, és így húsvét táján összegzi egy év tapasztalatát, bemutatva a magyarországi húsipar helyzetét.
Az uniós élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályok világosan kimondják: tájékoztatni kell a fogyasztókat a megvételre kínált termékekről, és a csomagoláson elhelyezett címkén a termék összes összetevőjét fel kell tüntetni. Az Európai Bizottság fellép a fogyasztók védelme érdekében: garantálni kívánja, hogy az EU-ban értékesített csomagolt hústermékek biztosan a címkén feltüntetett összetevőket tartalmazzák.
Közérdekű bejelentés kivizsgálása során februárban vettek első alkalommal mintát sajtnak nem nevezhető lengyel származású termékekből. További mintavételek más lengyel üzemekből származó sajtok esetében is megállapították, hogy azokat zömében növényi zsír felhasználásával készítették. A NÉBIH az EU tagállamok által működtetett, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors riasztási rendszeren (RASFF) értesítette a lengyel hatóságot a feltárt élelmiszer-hamisításról.
Naponta több tízezer liter tejet kénytelenek megsemmisíteni Tolna megyei kistermelők, mert a tejben a megengedettnél magasabb aflatoxinszint miatt a feldolgozó nem veszi át. A Tolnai Népújság cikke szerint csak Bogyiszló környékén napi hétezer liter tejet kell megsemmisíteni.
Az üzletekben már megjelentek a kifejezetten húsvétra szánt termékek, és meghirdették az első, húsvéti árucikkekre vonatkozó akciókat is. A kereskedők jelentős mennyiségű húsféleséggel, sonkával, avagy sonkának látszó termékekkel árasztják el a piacot, pakolják tele a pultokat. Csakhogy sonka és sonka között olykor óriási a különbség.
Ez év szeptemberétől tilos lenne olyan élelmiszert forgalomba hozni, vagy forgalmazni, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.
A sorozatos élelmiszerhamisítási botrányok kapcsán szót kért Dr. Zsarnóczay Gabriella, a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület elnöke. A szakember – egyebek közt – összehasonlította a lóhúst és a marhahúst táplálkozásbiológiai szempontból. Kiemelte: a lóhús fehérjetartalma nagyobb, mint a marhahúsé, ugyanakkor kevesebb benne a zsír, ezért energiatartalma alacsonyabb.
Hazánkban a csapvíz és a hagyományos szódavíz mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a különféle ásványvizek. 2012-re 29-ről 87 százalékra nőtt az ásványvizek kedveltsége Magyarországon. Hódítanak az ízesített vizek és a vásárlók visszapártolnak a gyártói márkákhoz.
Bebizonyosodott, hogy egyes piacokon értékesített kistermelői tejben találtak aflatoxint – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pleva György, a Nébih igazgatója. A nagyobb tejfeldolgozó üzemek minden beérkező nyerstej szállítmányt ellenőriznek, ezért tejüzemből nem került a polcokra olyan tétel, amely veszélyes lenne.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
