Autó
Elektromos Odüsszeia Citroënnel
2012. február 20.,
Szabó Zoltán Attila
Strasbourgból világ körüli útra indult két francia mérnökember, Antonin Guy és Xavier Degon. Volt már ilyen, tehetnénk hozzá epésen. Igen ám, de a duó útitársul elektromos autót választott, egy Citroën C-Zerót. Expedíciójuknak pedig hangzatos nevet adtak : „Elektromos Odüsszeia” megnevezéssel illetik a 25 ezer kilométeres túrát.
Nyolcvan évvel az André Citroën által szervezett hírneves Sárga Expedíció után (a nyughatatlan gall atyafi 1931-32-ben a Himalája csúcsai között egészen Pekingig furikázott) a márka ismét komoly technológiai próbatételre vállalkozik : pártfogoltjaik (pilótáik?) 8 hónap alatt 17 országon vágtatnak át, és összesen 25 ezer kolométert tesznek meg, ha minden jól megy. Ez idő alatt az autót több mint 300-szor kell majd feltölteni.
A mérnökduó, Antonin Guy és Xavier Degon több mint 15 hónapnyi előkészítő munka után vágott bele a nagy kalandba. A világ körüli út célja természetesen az, hogy megismertesse az elektromos autózás lehetőségeit és előnyeit a nagyközönséggel. Az első két állomás Belgium és Hollandia, ahol már számos helyi lakos ajánlotta fel – a www.electric-odyssey.com honlapon – lakása elektromos hálózatát az autó újratöltéséhez.
Érdekesség, hogy a globalizáció, s a gazdasági válság hatásai miatt a korábban vetélytársaknak hitt autógyárak sora kötik egymással a „megnemtámadási szerződéseket”, pontosabban: mind nagyobb konszernek, szövetségek alakulnak, amelyek közösen tervezik-gyártják a négykerekűeket. Az egyik ilyen életképes triászt a Peugeot, a Citroën és a japán Mitsubishi alkotja, ráadásul közel egy évtizede „bútoroztak” össze, így a válságos időkre – mondhatni – már idejekorán felkészültek.
Tegyük gyorsan tisztába: az elektromos autók megjelenése mindennek nevezhető, csak csodának nem. Az autógyártás kezdetén a gépjárművek fele elektromos árammal működött. 1899-ben Camille Jenatzy ért el 105,88 km/órás sebességrekordot „La Jamais Contente” névre keresztelt kocsijával. 1912-ben pedig már húsz autógyár próbálkozott e rekord túlszárnyalásával, egytől-egyig elektromos négykerekűekkel. Még Ferdinand Porsche is tervezett elektromos autót. Ez volt a Lohner-Porsche, amelyet 1900-ban a Párizsi Autókiállításon lepleztek le. A járgány elektromotorjainak 44 cellás, 80 voltos áramforrás szolgáltatta az áramot, ami nagyjából 3 órás üzemidőt és 16 kilométeres hatótávot eredményezett. Az autó 58 km/órás „csúcstempóra” volt képes. Később mégis a belső égésű motorok terjedtek el, nem kis részben Ferdinand Porsche úrnak köszönhetően…
A Magyarországon is kapható C-Zero elektromos kisautó is teljes egészében közös fejlesztés. Ha úgy tetszik, francia-japán koprodukció. A járgányt mágneses szinkronmotorral szerelték fel, amely 3000–6000 percenkénti fordulatszámon 47 kW (64 LE) teljesítményt ad le. A teljesítmény hátsó kerekekre történő átadását egyfokozatú áttétellel oldották meg.
A jármű végsebessége: 130 km/óra. Fordulóköre 9 méteres. Ideális városi automobil, melynek előképét a Smart-ban és a Fiat 500-ban véli felfedezni az, aki nem hallott még a Mitsubishi korábbi fejlesztéseiről. Persze nem szégyen, ha valaki nem ismeri a japánok alkotmányait, mivel Magyarországon eleddig nem forgalmazták e gépjárműveket, így az ikertestvér i-MiEV is csupán a nagyobb európai autómustrákról lehet néhányaknak ismerős.
A motor áramellátását az utasülések alatt elhelyezett, új generációs lítium-ion akkumulátorok biztosítják. A lítium-ion technológia a hagyományos technológiákkal készült egységekhez viszonyítva kisebb tömegű akkumulátorok alkalmazását teszi lehetővé. Ugyanakkor a kocsi részlegesen is feltölthető, anélkül, hogy sérülnének az akkumulátorok, csökkenne azok élettartama.
Egyébként egyetlen tápkábellel minden megoldható. Igaz, ahhoz, hogy teljesen fel legyen töltve a kicsi kocsi, nem árt egész éjszaka tölteni. Mindez picit a mobil hőskorát idézi, de alighanem a hátrányok ledolgozása is oly kevés időt fog igénybe venni, mint korábban a vezetékes telefonnal szembeni mobil-forradalom a kilencvenes években. Amúgy a gall jármű fenntartási költsége potom összeg: 100 kilométerenként 1,5 eurót „emészt”.
Tesztelje a C-Zerót!
... és egy kis relax, avagy 2001. Űrodüsszeia!