Az egységár feltüntetése sok élelmiszer esetében kötelező, a tojás esetében ugyanakkor bajos lenne, írja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) annak kapcsán, hogy felmerült a tojás kilogrammonkénti árazásának ötlete.
A felnőtt lakosság jelentős többsége naponta fogyaszt kávét kifejezetten az ébrenlét fokozása érdekében – derül ki a Szinapszis friss kutatásából. Az alkalmazott szerek listáján az energiaitalok egyelőre nem szerepelnek előkelő helyen, de aggasztó, hogy – idézve a vizsgálati anyagot – „az efféle italt említők aránya jelentős különbséget mutat életkor alapján.” 16-25 év között 12 százalékot tesz ki a napi szinten nagy energiadózist ígérő nedűket behörpölők aránya.
Csökkenne a magas vérnyomással küzdő betegek száma ha az élelmiszeripari vállalatok termékeik konyhasótartalmát átlagosan 10 százalékkal csökkentenék.
Ott tartunk, hogy már a tejnek is elkél a reklám. Sőt, a valaha az „élet, erő, egészség” hármas egységét bizonyítani hivatott terméket egyenesen meg kell védeni! A szülők ugyanis elbizonytalanodtak, minthogy elterjedt: a tej nem tesz jót a fejlődésben lévő szervezetnek. Az OÉTI, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (az egykori ÁNTSZ), s a tejipar képviselői azonban „ellentámadásba“ lendültek.
Napjainkban, amikor egyre nehezebb megtalálni az igazodási pontokat, a hiteles forrásokat, a lobbyérdeket nem szolgáló, s nem a pillanatnyi piaci erőviszonyokhoz igazodó fórumokat, még inkább felértékelődik a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy léte. Főképp most, amikor az egyik védjegybirtokos tarolt egy jelentős szakmai versenyen, visszaigazolva a grémium döntését.
Van mit ünnepelni Újszilváson! Ez az egyetlen olyan falu Magyarországon, ahol három élelmiszeripari cég is megkapta a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet! Ezen felül, egy 2 hektáros, önkormányzati ingatlanon kiépítettek egy 400 kW teljesítményű, napkövető, fotovoltatikus villamosenergia-termelő rendszert, aminek csodájára járnak a szakemberek. Mi több, a lassan teljesen önellátóvá váló település fesztiválszervezőként is jeleskedik: május 18-án megkezdődik a VII. Ágyaspálinka Fesztivál és Kiváló Magyar Élelmiszerek Kiállítása és Vására.
Egy magyar háztartás jellemzően 5-6 naponta vesz 2 kilogramm kenyeret, főként a hazai láncok valamely kisebb üzletében, független kisboltban, vagy pékségben. A háztartások 2011-ben 10 százalékkal többet költöttek pékárura, mint az előző év során, azonban a növekedés alapvetően nem annak köszönhető, hogy többet vásároltak, hanem egyszerűen annak, hogy az átlagárak emelkedtek.
A GfK Háztartáspanel adatai is alátámasztják azt a vélekedést, miszerint a piacok reneszánszukat élik. Az elmúlt évtizedben a korábbiaknál mintegy kétszer annyit költöttek a háztartások, főként friss árura és elsősorban a fővárosban, illetve a nagyvárosokban. Háromból két család jár piacra.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
