Élelmiszer
Kiváló élelmiszerek, díjazott pálinkák fesztiválja Újszilváson
2012. május 11.,
Szabó Zoltán Attila
Van mit ünnepelni Újszilváson! Ez az egyetlen olyan falu Magyarországon, ahol három élelmiszeripari cég is megkapta a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet! Ezen felül, egy 2 hektáros, önkormányzati ingatlanon kiépítettek egy 400 kW teljesítményű, napkövető, fotovoltatikus villamosenergia-termelő rendszert, aminek csodájára járnak a szakemberek. Mi több, a lassan teljesen önellátóvá váló település fesztiválszervezőként is jeleskedik: május 18-án megkezdődik a VII. Ágyaspálinka Fesztivál és Kiváló Magyar Élelmiszerek Kiállítása és Vására.
A Sziget Fesztivál és a Művészetek Völgye mellé immár két programot bizton oda lehet „tenni”, mint jelentős, egyre inkább vetélytársi rangot szerző, szintén nagy tömegeket vonzó seregszemlét: az egyik a Pusztaottlakán augusztusban megrendezendő Like Fest, a másik az újszilvási Ágyaspálinka Fesztivál.
Utóbbi létrejöttét, s mind sikeresebb működését a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel felvértezett helyi vállalkozás, a Bolyhos Pálinkafőzde jegyzi. De a helyi füstölt kolbászból, szalámiból (Szilváshús) és a mennyei akác- és hársmézekből (Bertókék portékái) szintúgy lehet kóstolni a happeningen. Ahol – mások mellett – a Beatrice koncertezik a szombati napon!
Egyébként Bolyhosék idén is – sok más a régióban működő vállalkozás mellett – tizenöt KMÉ-védjeggyel rendelkező termelőt hívtak el a fesztiválra. Emellett a rendezvény egyik legnépszerűbb eseménye a főzőverseny is a kiváló magyar élelmiszerekről „mesél”. Csak az nevezhet be ugyanis a versenyre, aki a készítendő étel egyik elemét a helyszínen megjelent KMÉ termékek valamelyikéből vásárolja, s ezt nyugtával igazolni is tudja.
Szóval, a fesztiválvendégek most egy igazán különleges mintafaluban tehetik tiszteletüket; egy olyan községben, ahol nem ismerik a lehetetlen fogalmát. A Magyar Tudományos Akadémia energiastratégiai munkabizottsága szerint a megújuló energiák hasznosítását kiemelten indokolttá teszik a lakosság, az ipar és a szolgáltatások növekvő energiaigénye, a gazdaságosság növelésének és a környezetterhelés csökkentésének szükségessége, ugyanakkor a grémium tagjai úgy vélik, „a napenergia felhasználása jelenleg a legkisebb arányú a megújuló energiaforrások között, és 2020-ig nem is várható olyan arány, amely érdemben befolyásolná a földgázkiváltást”.
Nos, az újszilvási eset (egy 2 hektáros, önkormányzati ingatlanon kiépítettek egy 400 kW teljesítményű, napkövető, fotovoltatikus villamosenergia-termelő rendszer működik a településen!), azt mutatja: ha valahol összefognak, s a falu elöljárói, lokálpatrióta(!) vállalkozói együttműködésre törekszenek a lakossággal, ráadásul az uniós pályázatokon való sikeres részvétel „tudományát” is elsajátítják, akár újszerű, társadalmi- és gazdasági értelemben is figyelemre méltó modell születhet. Olyan gazdasági modell, amely minőségi alapú, s ahol képes egy relatíve kis vállalkozás is a sokezres tömegnek pozitív üzenettel szolgálni. És ellátni jóféle ágyaspálinkával.