Élelmiszer
A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy vonzza a díjakat?!
2012. április 27.,
Szabó Zoltán Attila
Napjainkban, amikor egyre nehezebb megtalálni az igazodási pontokat, a hiteles forrásokat, a lobbyérdeket nem szolgáló, s nem a pillanatnyi piaci erőviszonyokhoz igazodó fórumokat, még inkább felértékelődik a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy léte. Főképp most, amikor az egyik védjegybirtokos tarolt egy jelentős szakmai versenyen, visszaigazolva a grémium döntését.
Volt egyszer a Kiváló Áruk Fóruma. Évtizedekig elismert, a „nagyközönség” által is elfogadott címkének számított, ám a rendszerváltás után igény mutatkozott egy frissebb, modernebb, a magyar élelmiszereket a minőség, a (szakmai) nívó alapján „besorolni” tudó terméktanúsítási rendszerre. Mára a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy igazolta is létjogosultságát.
A védjegyhasználati jog időtartama: 3 év
A védjegyprogram a szaktárca intézményéhez, az Agrármarketing Centrumhoz köthető. A védjegyhasználati jogot 3 éves időtartamra lehet elnyerni, de használója alá kell, hogy vesse magát az évenkénti többszöri, alapos ellenőrzésnek. A 3 év lejárta után a védjegyhasználati jog (a kritériumoknak való megfelelés esetén) meghosszabbítható.
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer szakértője a védjegy odaítéléséről döntő bizottság tagja kiemeli: „mindennek a Magyar Élelmiszerkönyv az alapja.” Illetőleg – idézve a kme.hu-t – „a terméktanúsítási rendszerben kiválónak az a 2003. évi LXXXII. törvénynek megfelelő élelmiszer tekinthető, melynek minősége minden jellemzőjében megfelel a vonatkozó Európai Uniós és magyarországi jogszabályoknak, a Magyar Élelmiszerkönyv előírásoknak illetve irányelveknek, valamint a Működési Szabályzatban meghatározott egyéb követelményeknek, továbbá rendelkezik legalább egy olyan pontosan azonosítható és értelmezhető tulajdonsággal, amely az azonos vagy hasonló termékek kínálatában a megszokottnál lényegesen kedvezőbb” A kiváló magyar élelmiszer terméktanúsítási rendszer működése megfelel az MSZ EN 45011 szabvány követelményeinek. No és a Nizzai Megállapodás alapelveinek.
– A Kiváló Áruk Fóruma esetében inkább az jelentett nehézséget – összegez a szakember –, hogy ha az elismerést korábban megszerző vállalkozás nem tudta hozni az elvárható minőséget, nemigen lehetett megvonni tőle a címet. Ezzel szemben ma ez megoldható – rögzíti Dömölki Lívia, bár kiemeli: nincs szükség különösebben a szankciókra. Ugyanis aki megszerzi az elismerést, általában vigyáz a renoméjára. (Ámbár az egyik virsli esetében éltek a visszavonás jogával!)
Mitől hiteles?
Az OFE élelmiszer szakértője azt sem titkolja, hogy a Kiváló Áruk Fóruma időszakához képest a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet odaítélő szakmai grémium sokkal keményebben rostálja a termékeket. A pályázók tehát számíthatnak üzemlátogatásokra, helyszíni szemlére, nem szólva a rendszeresített utóellenőrzésekről. A KMÉ-tanúsítvány azért is nevezhető értékes elismerésnek, mivel ez az egyetlen állami logó! És talán leírni is fölösleges: napjainkban az öreg kontinens majd’ minden országában seregnyi cím, logó, védjegy, hitelesnek tűnő oklevél, cirkalmas diploma keltheti azt az érzést a vásárlóban, hogy az adott termékre rányomtatott, a csomagoláson feltűntetett jelzés egyedülálló és csak a legjobbaké. – Nehéz megkülönböztetni ezeket a teszteket és azt is nehéz eldönteni, melyik a valóban hiteles és melyik az, ami nem – summázza Dömölki Lívia. A Kiváló Magyar Élelmiszer megbecsültsége, elfogadottsága ezért is örvendetes.
Az élelmiszer szakértő megemlíti, hogy – például – a pálinka, a méz vagy a tejtermékek vonatkozásában milyen sok szempontnak kell megfelelnie a gyártóknak. – A tejeknél a mikrobiológiai állapotot is külön vizsgálják – rögzíti. A pálinkák esetében úgyszintén temérdek részlet adja ki a nagy egészet.
Néhány példa: a csomagolás, s a csomagoláson feltűntetett jelölés szabályszerűsége éppúgy döntő tényező lehet, miként az, hogy tiszta-e az illata az adott terméknek, vagy az, hogy az íz arra a gyümölcsre utal-e, melyre a palackcímke utal. De magát az előállítás módját, a technológiát is megmustrálja a szakmai zsűri, hiszen arra is joggal kíváncsiak, hogy hosszú távon is fenntartható-e a minőség.
„Garancia a minőségre”
A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy birtokosai közül az egyik – jelenleg közel 90 gyártó több mint 400 terméke viselheti a KMÉ tanúsító védjegyet – épp a napokban nyert 4 Champion-díjat, illetőleg 28 további érmet, nem szólva a „Legeredményesebb kereskedelmi főzde” címről a Gyulai Kisüsti Pálinkaversenyen. Ráadásul a Bolyhos pálinkafőzde termékei az idei osztrák párlatversenyen, a Destillatán és a hazai HunDeszten is remek eredményeket értek el – összesen 3 arany-, 9 ezüst- és 12 bronzérmet szereztek.
De mi a haszna-értéke a Kiváló Magyar Élelmiszer besorolásnak egy olyan sikeres vállalkozás esetében, mint amilyen Bolyhoséké. Nos, Bolyhos Zoltán szerint „a KMÉ-védjegy garancia a minőségre.” – Az ilyen logóval ellátott terméket választó vásárló biztos lehet benne, hogy szakmailag elismert, bizottság által megvizsgált, Magyarországon készült pálinkát vásárol. A KMÉ védjegye ráadásul kiemeli az általánosan elfogadott élelmiszeri követelménynek megfelelő termékek közül a védjegyes termékeket, így hozzájárulva a fogyasztási kultúra fejlesztéséhez – vallja az üzletember. Bolyhos Zoltán ezen felül rámutat arra, hogy: „napjainkban az emberek mind nagyobb része részesíti előnyben a magyar élelmiszereket a külföldi termékekkel szemben.”
– A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy elnyerésével ezeket a vásárlókat is meg tudjuk szólítani, így is erősítve a magyar gazdaságot, a magyar gasztrokultúrát, valamint a külföldi italokkal szemben előtérbe helyezve a kulturált pálinkafogyasztást” – összegez a díjazott.