„Szójamentes”, „laktózmentes”, „gluténmentes” jelöléssel ellátott élelmiszereket vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a megtévesztő jelölés tükrében. A vizsgálat célja az volt, hogy a „mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek megfelelnek-e a jogszabályi előírásnak, illetve az élelmiszerek címkéjén a gyártó által feltüntetett adatoknak.
A génmódosított növények és élelmiszerek használata mindig is megosztotta a közvéleményt, mind a termesztésükre, mind a forgalmazásukra rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az EU-ban. 2015 áprilisa óta a tagállamok dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a GMO-növények termesztését. Honnan lehet tudni, hogy fogyasztunk-e génmódosított élelmiszert? Mi az a GMO? Cikkünkből most megtudhatja.
Megdöbbentő eredményt hozott az ICRT (Consumer Research and Testing) nemzetközi tesztje. A vizsgálatban szereplő autós gyerekülések közül számos olyan típus van forgalomban az európai piacokon, amely nagy mennyiségben tartalmaz az egészségre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat. Ezek a típusok hazánkban is kaphatók.
Ez év szeptemberétől tilos lenne olyan élelmiszert forgalomba hozni, vagy forgalmazni, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.
Az uniós élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályok világosan kimondják: tájékoztatni kell a fogyasztókat a megvételre kínált termékekről, és a csomagoláson elhelyezett címkén a termék összes összetevőjét fel kell tüntetni. Az Európai Bizottság fellép a fogyasztók védelme érdekében: garantálni kívánja, hogy az EU-ban értékesített csomagolt hústermékek biztosan a címkén feltüntetett összetevőket tartalmazzák.
Ebben az évben a Fogyasztói Jogok Világnapjának mottója: "Fogyasztói igazságszolgáltatást most!". A Consumers International, a Fogyasztók Nemzetközi Szervezete arra ösztönzi tagjait és támogatóit, hogy használják ki az idei világnapot és hívják fel a figyelmet arra, hogy a rosszul működő fogyasztóvédelem szerte a világon milyen valóságos károkat okozhat.
A jelenlegi magas árfolyamszinteket nézve nehéz elhinni, de még mindig jobban járt több devizahiteles, mintha forintban vette volna fel a kölcsönét. Hiába van most magasabb tartozása, az alacsonyabb kamatok miatt valószínűleg kevesebbet kell visszafizetnie, mint a 11 százalékos díj felett törlesztő forinthiteleseknek.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
