Az áremelkedés ütemét ismét az élelmiszer árak húzták felfelé, hisz egy átlagos élelmiszer kosár ára egy hónap alatt 1,2%, egy év alatt 9,4 százalékkal lett magasabb. Valószínűleg ez a trend nyár végéig így is marad, a tavaly ősszel elkezdődött áremelkedési spirál magasabb számai ugyanis csak akkor fognak megjelenni a viszonyítási bázisban. Egy év alatt az élelmiszereken belül legjelentősebb mértékben a cukor (68%) és a liszt (62%) ára emelkedett, de a szintén dobogós étolaj (23,5%) esetében áprilisban már némi csökkenés figyelhető meg. (-1,5%) Sajnos a pár napja bekövetkezett országos fagy arra enged következtetni, hogy néhány gyümölcs esetében az idei sem a rekordtermés, azaz a csökkenő árak éve lesz. Ilyen termékcsoport lehet például az alma, ahol a hazai termelőterületek meghatározó részéről 100 százalékos fagykárt jelentettek.
 
A háztartási energia ára szintén átlag feletti mértékben (8,4%) növekedett. Külön kiemelendő a gáz árának – elsősorban a támogatási rendszer megváltozására visszavezethető – 16,5 százalékos megugrása, mely az elsősorban érintett, évente 1200 m3-nél többet fogyasztó háztartások számára akár havi 3-4 ezer forint tehernövekedést is jelenthet. Esetükben komolyan érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy kazáncserével, szigeteléssel, ablakcserével előre meneküljenek a középtávon valószínűleg tovább növekvő kiadás elől. Ezzel szemben a gépkocsi tulajdonosok számára a növekedő, áprilisban már 400 forint/liter szintet is elérő üzemanyagár (15,9%) hatásainak kivédésére érdemi megoldásként csak a futásteljesítmény visszafogása marad. Csak remélni lehet, hogy a kényszer hatására mind többen fedezik fel ismét a kerékpározás örömét, mely nyáron az autózásnak reális alternatívája lehet.

Az aktuális inflációs adat mellett egy érdekes kimutatást is publikált a statisztikai hivatal. Az 1994 évi bázishoz viszonyított halmozott havi maginfláció lényegében azt mutatja meg, hogy mennyit romlott a forint vásárlóereje a 16 évvel ezelőtti helyzethez képest. A 2011 áprilisi mutatószám 360,8 százalékon áll, azaz egy szezonális hatásoktól megtisztított anno 100 forintba kerülő termékkosárért ma már 361 forintot kellene fizetni. Még érdekesebb, ha az értékvesztést az ezredforduló évére vetítjük. Az azóta bekövetkező 53 százalékos átlagos pénzromlással szemben például 77,2 százalékos GDP növekedés, 91,4%-os élelmiszer infláció és 104,3%-os nettó bérnövekedés áll, a foglalkoztatottak számának 2,2%-os, és a népesség 1,8 százalékos csökkenése mellett.