A kérdés százszázalékos biztonsággal természetesen megválaszolhatatlan, hisz a devizaügyletek a világ legkiszámíthatatlanabb pénzügyi termékei közé tartoznak. E tekintetben csak valószínűségekre és piacmozgató tendenciák elemzésére támaszkodhatunk, melyeket ugyanakkor bármikor romba dönthet egy előre nem látható, a forint iránti bizalmat akár csak áttételesen is megrengetni képes esemény akárhol a világban.

Ha valami támpontot szeretnénk találni a döntés megalapozásához, azt érdemes megvizsgálnunk, miért erősödött közel 10 forintot egy hónap alatt a hazai fizetőeszköz. A roppant izgalmas kérdésre a legegyszerűbb válasz az, hogy az erősödés több kedvező, egymás hatását erősítő folyamat erdőjeként jött létre. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a március közepén bejelentett Széll Kálmán terv következtében Magyarország ismét felkerült a nemzetközi befektetők térképére, így komoly tőkebeáramlás indult meg elsősorban a részvény és állampapír piacok felé. Miért? Az Orbán kormány tavaly hozott, piacellenesnek tartott intézkedései (válságadó, magánnyugdíjpénztár államosítása) az alapvetően gyenge hazai államháztartási adatokkal kiegészítve (államadósság, hiány, infláció, leminősítés) olyan üzenetet hordozott, hogy Magyarországon kockázatos befektetni, hisz kiszámíthatatlan a gazdasági környezet. A márciusi programcsomag bejelentése ugyanakkor meggyőzte a befektetőket arról, hogy az új kormányban megvan az elszántság és a képesség az ország fizetőképességének biztosítására. Míg a bizalmatlanság időszaka zajlott a világ tőzsdéin komoly árfolyam erősödés következett be, így most, hogy a bizalom visszatért az erősödésben lemaradt hazai értékpapírok hirtelen relatíve olcsóvá váltak. Az állampapír piacon hasonló a helyzet. Mivel a világgazdasági válságot a fejlett világ jegybankjai nulla közeli kamatszinttel generált pénzbőséggel próbálják kezelni a hazai 5-6 százalékos állampapír kamat igen attraktívnak számít. Olyannyira, hogy sok befektetőnek még az is megéri, hogy alig 1 százalékos kamattal felvett euró hitelt fektessen magas hozamú forint papírokba. Hogy meddig tart ez a folyamat? Elsőszámú kockázat, hogy a világban történik valami, ami ismét visszafogja a kockázati étvágyat. A Japán szerencsétlenség, vagy az Észak-Afrikai arab forradalmak pénzügyi fogadtatásának példája ugyanakkor arra utal, hogy a világ pénzpiacain jelenleg eufórikus optimizmus uralkodik… A másik kockázat, ha a kormány nem lesz képes tartani a bizalom megteremtésében kulcsfontosságú szerepet játszó ígéreteit. E tekintetben nyár közepéig érdemi változás nem várható, hisz a tervben a legtöbb intézkedés kidolgozására július elsejei határidő szerepel.

A forint erősödésében számottevő szerepet játszik, hogy a hazai külkereskedelmi mérlegben kedvező tendencia figyelhető meg. Februárban a hazai export többlet történelmi maximumra emelkedett, így az első két hónapban az aktívum több mint 1,2 milliárd euróra nőtt. Hogy járul ez hozzá a forint erősödéséhez? Az exportáló vállalatok a termékeikért kapott deviza jelentős részét átváltják forintra, hogy a termeléssel kapcsolatos forintban felmerülő költségeiket (bér, adó, energia stb.) finanszírozni tudják. Az átváltás a forint piacon vételi keresletként jelentkezik, ez –bár nem fő okként- de kimutathatóan hozzájárul a hazai fizetőeszköz erejéhez. Meddig számolhatunk ezzel? Egyelőre a fő exportpiacnak számító német gazdaság kilátásai jók, így pár hónapos távlatban e tekintetben optimisták lehetünk. Persze az éremnek két oldala van. Egyrészt mivel az export konjunktúra csak a magyar gazdaság viszonylag kis részét lefedő, a hazai munkaerő alig 10 százalékát foglalkoztató iparágakat érinti a folyamat a GDP-t növeli ugyan, de az általános életszínvonal emelkedésére alig észrevehető hatása van. (ez ugyanakkor -bár nekünk embereknek nem jó- a forint ereje szempontjából pozitívum, hisz a továbbra is visszafogott lakossági kereslet alacsonyabb import igényt jelent…) Másrészt a forint erősödése egy idő után visszahat az export cégek versenyképességére, hisz az általuk előállított termékek ezáltal relatíve drágává válnak. Ez önmagában elég lehet az export dinamika megakasztásához. A forint árfolyama tekintetében ugyanakkor az igazi kockázat az, ha az exportőrök védelme érdekében a jegybank az árfolyam gyengítése céljából kamatot csökkent. A kisebb kamat ugyanis alacsonyabb hozamot, ezáltal csökkenő forint vonzerőt jelent, így a forint erősödését eddig megalapozó legfontosabb elem gyengülhet meg. Ráadásul az Európai Központi Bank a héten már kamatot emelt, ez számunkra változatlan hazai alapkamat mellett is relatív pozíció romlást jelent, hisz a kamat különbség csökkent.