Becsődölt Aeroviva
 
Az Aeroviva Holidays Utazási Iroda tavaly decemberi csődje nyomán több mint ezer kárbejelentés érkezett az utazási iroda biztosítójához, ezek összege meghaladta az egymilliárd forintot. Ezzel szemben az iroda vagyoni biztosítékának összege alig félmilliárd forint, így a pórul járt utasok legfeljebb káruk felét kaphatják vissza.
 
Ráadásul azoknak, akik csak repülőjegyet vásároltak vagy csak szállást foglaltak az utazási irodánál, a biztosító nem fizet, mivel ezek önmagukban nem minősülnek turisztikai csomagszolgáltatásnak.
 
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy az utazási iroda vagyoni biztosítéka nem nyújt fedezetet az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedésekre (pl. hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint az előlegek, illetve részvételi díjak visszafizetésére. Az Egyesület szorgalmazza az utazási irodák vagyoni biztosítékainak a jelenleginél jóval hatékonyabb ellenőrzését és egyben javasolja az engedélyezési eljárás szigorítását, valamint a vagyoni biztosíték mértékének felülvizsgálatát.
 
Észak-afrikai zavargások
 
Az elmúlt hetekben előbb Tunéziában, majd Egyiptomban kialakult bizonytalan politikai helyzet rávilágított a vonatkozó joganyag és gyakorlat módosításának szükségességére.
 
Tunéziában a zavargások már 2010 decembere óta folynak, és ugyan a magyar Külügyminisztérium január 12-i közleményében kérte a Tunéziába készülő utasoktól utazásuk elhalasztását, csak később került fel az ország az „utazásra nem javasolt” országok és térségek listájára. Az egyiptomi biztonsági helyzet romlása miatt először négy város, Kairó, Alexandria, Luxor és Szuez január 30-án kerültek az utazásra nem javasolt országok és térségek körébe. (Január 31-én az egész ország rákerült a listára.) a szerk.
 
Amíg tehát az adott úti cél fel nem kerül a Külügyminisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba, addig az utazási szerződésről szóló jogszabály értelmében a fogyasztó nem állhat el a szerződéstől anyagi és jogi következmények nélkül: vagy biztonságát veszélyeztetve elutazik a befizetett nyaralásra, vagy pedig veszni hagyja pénzét.
 
Az utazási szerződésről szóló jogszabály értelmében, ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a Külügyminisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Amennyiben a fogyasztó nem kívánja elfogadni a helyettesítő szolgáltatást, az utazási szerződéstől elállhat, a befizetett díjat pedig visszakapja.
 
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint a fogyasztók érdekét az szolgálná, ha ez a lehetőség nem „az utazásra nem javasolt” országok, térségek listájára való felvételhez lenne kötve, hanem már akkor is megilletné őket, ha a Külügyminisztérium az út elhalasztását javasolja.