Élelmiszer
Becsapjuk magunkat - a light nem mindig könnyű
2011. május 9.,
Stiftung Warentest/Kosár
A „light”, azaz a könnyű, alacsonyabb zsír- és cukor-tartalmú, tehát kevesebb kalóriát tartalmazó élelmiszerek a nyolcvanas évek óta terjedtek el, s egyre nagyobb piacot vívtak ki maguknak. Jól meg kell azonban néznünk, hogy valóban könnyebb, egészségesebb-e, amit ebben a tudatban veszünk, eszünk, iszunk.
A „light”, azaz a könnyű, alacsonyabb zsír- és cukor-tartalmú, tehát kevesebb kalóriát tartalmazó élelmiszerek a nyolcvanas évek óta terjedtek el, s egyre nagyobb piacot vívtak ki maguknak. A felmérések szerint Németországban minden negyedik fogyasztó már azokat keresi, s a túlsúlyosak 20 százaléka ezeket vásárolja. Amint azonban a Stiftung Warentest elemzéséből kitűnik, nem ritkán több a marketing, mint az egészségvédelem: jól meg kell néznünk, hogy valóban könnyebb, egészségesebb-e, amit ebben a tudatban veszünk, eszünk, iszunk.
Kezdjük a pozitívval: aki általában magas zsírtartalmú élelmiszerekkel táplálkozik, valóban segíthet magán, ha áttér kevésbé zsíros táplálékra. Így pl. ha valakinek étrendjében az energia 40 százalékát zsír adta s azt (miután megnézi, mit fogyaszt) csak 10 százalékkal és tartósan lecsökkenti, már néhány hónap alatt leadhat vagy két és fél kilót. Legalábbis, ha csak mérsékelten túlsúlyos emberről van szó. Az erősen elhízottakon ez a módszer, fájdalom, nem segít.
Hogyan válogassunk – mit együnk, mit ne?
Kezdjük a jól ismert példával, azzal a bizonyos Coca-Colával. A light változat valóban nulla kalóriát tartalmaz, szemben az eredetivel, amelynek már 2 decije (a rengeteg cukorral) rengeteg, 84 kalóriát jelent szervezetünknek. A kólában és egyéb üdítőkben a cukrot jól lehet helyettesíteni más édesítő szerrel, ám az eredmény kétséges. Főleg, ha a gyerekekre gondolunk: az igencsak édes termékek ugyanis rászoktatják a kicsiket az ilyenek fogyasztására. Márpedig a túl édes italok nem igazán alkalmasak a szomjúság oltására. Ami pedig a cukormentes édességeket illeti: ezek ugyan valóban nem károsak a fogakra – ám így is nem kevés kalóriát tartalmaznak, ugyanakkor az alkalmazott édesítő-szerek hasfájást, hasmenést okozhatnak.
Nézzük meg ezután a csökkentett zsírtartalmú kolbászt – majd alkalmasint felejtsük el. Igaz, hogy egy harmaddal kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a „normális” változata. Ámde a vizsgálat 3 dekában így is 88 kalóriát mért – míg ugyanennyi pulykamell csak 25, három deka sovány sonka 30 kalóriát jelent.
Ugyanakkor csökkentett zsírtartalmú sajtokat ajánlják a szakemberek. A kevesebb tejzsír fogyasztása óvja szívünket és keringésünket, és e termékek több ásványi anyagot, így kalciumot tartalmaznak.
Joghurt: kevesebb zsír, de több cukor
A vizsgálatok szerint nem mindig előnyös, ha eleve zsírszegény élelmiszernek, mint pl. a joghurtnak vagy a túrónak, tovább csökkentik a zsírtartalmát. Ekkor u.i romlik az íz, az aroma. Ezt viszont az adott gyártó azzal ellensúlyozza, hogy több cukrot, édesítőszert ad hozzá. Meg aroma-javító adalék-anyagokat, amelyek a szervezetre károsak is lehetnek.
A zsírszegény chips, avagy a hasonló megjelölésű fagylalt pedig biológiai bumerángnak bizonyulhat. Azokban ugyan valóban kevesebb a zsír, (ha nem mindig sokkal) de annál több - ugyancsak hizlaló - szénhidrátot tartalmaznak. Éppen e két termék jó példa arra, hogyan csaphatjuk be magunkat a „diétás” táplálkozással: abban a tudatban rágjuk ugyanis még nagyobb ütemben marokszám a chipst, kanalazzuk a fagyit, hogy ezt immár megengedhetjük magunknak. Hiszen azok könnyűek… Pedig, sajnos, nem engedhetjük, nem engedhetnénk meg.
Hasonló meggondolásból kezeljük fenntartással a cukorszegény kekszeket, süteményeket is. Ezek gyártásánál édesítő szirupokat alkalmaznak, amelyek nem kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint a cukor.
A fő recept a régi: gyümölcs, főzelék…
A német szakemberek tanácsa a vizsgálatok után: ne bízzuk testsúlyunkat, egészségünket pusztán a „light” termékekre. Étkezzünk általában mértékletesen és tartsuk magunkat ahhoz, amit a természet eleve „light” formában ad. Azaz: igyunk vizet, fogyasszunk minél több gyümölcsöt, főzeléket. Emellett joghurtot, túrót, sovány baromfihúst, sonkát. S nézzük meg, mi van a termékre írva, mielőtt megvesszük, különösen, mielőtt megesszük. Azokon ugyanis pontosan ott áll, mi van bennük, mennyi a zsír, a kalória, a mindenféle adalék.
| Az élelmiszerek megjelölésére Németországban használt EU-előírások |
| Leicht, light, reduziert |
"könnyű" |
A termék egyik összetevője vagy kalóriatartalma a megszokottnál minimum 30 százalékkal kevesebb |
| Energiearm |
"kalóriaszegény" |
Az energiatartalom maximum 40 kcal/100 g vagy 20 kcal/100 ml |
| Energiefrei |
"kalóriamentes" |
Az energiatartalom maximum 4 kcal/ 100 ml |
| Fettarm |
"zsírszegény" |
Zsírtartalom maximum 3g/100g vagy 1,5g/100 ml |
| Fettfrei/ohne Fett |
"zsírmentes" |
Zsírtartalom maximum 0,5g/100g vagy 0,5g/100 ml |
| Zuckerarm |
"cukorszegény" |
Cukortartalom maximum 5 g/100g vagy 2,5g/100 ml |
| Zuckerfrei |
"cukormentes" |
Cukortartalom maximum 0,5g/100g vagy 0,5 g/100 ml |
| Ohne Zuckerzusatz |
"hozzáadott cukor nélkül" |
Hozzáadott cukrot vagy édesítőszert nem tartalmaz, természetes cukrot ugyanakkor tartalmazhat. |
| |
|
|
| Forrás: |
Az Európai Parlament és Tanács 1924/2006 évi rendelete az élelmiszerek tápanyagértéki és egészségvédelmi követelményeiről |
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
