Egy felmérés szerint a gyermekkori túlsúly szoros összefüggést mutat a kereskedelmi tévéadások ételreklámjainak bámulásával, függetlenül attól, hogy a gyerek fiú volt-e, vagy lány, mennyit mozgott naponta, hogyan tanult, vagy mennyire volt kövér az édesanyja. Az egészségtelen ételek reklámjai különösen a hétévesnél fiatalabb nézőkre hatottak. Az elemzés szerint a felnőtt lakosság 60 százaléka, a 16 év alattiak 25 százaléka 2050-re túlsúlyos lehet, ezzel növelve az olyan krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint a cukorbetegség. Az ECOG (Európai Gyermekelhízás Csoport) kutató szervezet azt állítja, hogy közvetlen összefüggés van a reklámok hatása és a magasabb gyermekkori elhízás ráták között. A reklámszakma vitatja az állításokat.
 
“A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki” a gyermekműsorokban vagy azok körül megjelenő “nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményeket illetően”, amelyek olyan élelmiszerekről illetve italokról szólnak, “amelyeknek túlzott mértékű bevitele [magas zsír, só vagy cukor tartalmuk miatt] a teljes étrendben nem ajánlott.”
 
Tiltott annak kiemelése, hogy az a felnőtt, aki „egészségtelen” (magas só-, cukor- és zsírtartalmú, illetve kalóriadús és tápanyagszegény) terméket vásárol, jobb, intelligensebb, gondoskodóbb és bőkezűbb felnőtt, mint az, aki nem tesz így, illetve, hogy az a gyerek, aki ilyen terméket fogyaszt, intelligensebb és tehetségesebb lesz.
 
A reklám világszövetség (World Federation of Advertisers) már korábban ígéretet tett a 12 év alatti gyermekek esetében az élelmiszer- és ital- reklámok korlátozására. Az európai üdítőital gyártók pedig kiterjesztették korábbi kötelezettségvállalásukat - miszerint nem céloznak meg közvetlenül 12 év alattiakat - az e-mail, mobiltelefon, kültéri videó és más digitális csatornákra mint reklámeszközökre is.
 
Az Európai Unióban a marketing szakma önszabályozásra tett ígéretet az egészségtelen ételek reklámozásával kapcsolatban. A fogyasztói csoportokat mindez nem győzte meg és szigorúbb szabályozást követelnek. Az Európai Fogyasztók Szervezetének képviselője szerint az EU kezdeményezése egy lépés a jó irányba, de túl sok benne a ‘de’ és a kiskapu. Szakemberek véleménye szerint az önszabályozás nem elegendő. Az első számú probléma, hogy nem kötelező. Lehet, hogy a nagy gyártók aláírták, de a közepes- és kisvállalatok nem foglalkoznak vele. Ez a módszer csak nyilvános szankciókkal működhetne. Így lehetne meggátolni, hogy gyakran a szülők tudta nélkül, a tévében, interneten látott hirdetések fogyasztóvá neveljék a gyermeket.
 
Az EU étrenddel, testmozgással és egészséggel kapcsolatos cselekvési platformjának keretében a szakma vállalt bizonyos kötelezettségeket nem csak az ételek reklámozásával, de a fogyasztók tájékoztatásával és nevelésével kapcsolatban is. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) mindenben támogatja a nemzetközi kampányt, melynek szükségességét riasztó adatok támasztják alá.
 
Az OFE az elmúlt években „Lunch box” akciókat szervezett 8-12 év közötti gyerekeknek, amelynek során kiválaszthatták egy sor élelmiszerből azokat, amelyeket szívesen megvennének. A tapasztalat azt mutatta, hogy a gyerekek többsége a reklámokból ismert édességeket, üdítőitalokat választotta ki, a bio tejet például nem vették el, mert azt gondolták, hogy ha bio, akkor tele van rosttal. A 12 éves lányok már inkább ásványvizet és natúr joghurtot vettek el, mert nem akarnak elhízni.
 
Az OFE folyamatosan figyeli a reklámokat és promóciókat, amelyek hizlaló élelmiszereket népszerűsítenek, bár az interneten figyelmeztetik a játékosokat, hogy 12 éven aluliak nem vehetnek részt a játékokban, de nem látják, hogy ki ül a számítógép előtt, nem ellenőrizhető, hogy játszik-e a promóciókban a fiatalabb korosztály.
 
Felhívásunkra, amelyben arra kértük a szakmai, civil szervezeteket és magánszemélyeket, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, egy a gyerekeknek szóló marketinget korlátozó kódex elfogadásához több, mint 50 szervezet, illetve magánszemély jelezte csatlakozását.