Simonné Toldi Ágnes, a Szülők Egyesülete a Gyermekekért országos hatókörű közhasznú szervezet elnöke:
 
A gyermekeknek szóló reklámokkal kapcsolatos korlátozások korábban a közoktatási törvényben voltak. 2008. szeptember elsejétől a területet a szigorúbb reklámtörvény szabályozza. Ennek értelmében ma már csak az oktatási intézmény vezetőjének beleegyezésével jelenhetnek meg reklámozó cégek az iskolákban, és a jogszabály meghatározza azokat a reklámokat is, amelyek az iskolások számára bemutathatóak. A jogállami keretek között szükség van a törvényi szabályozásra, mert ennek megszegésekor egyértelmű a hivatkozási alapunk. Pozitív, hogy a médiatörvény külön kiemeli a gyermekek védelmét, ugyanakkor hátrány, hogy a kereskedelmi televíziókra kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak.
 
A közvetlenül a fiataloknak szóló hirdetések feszültséget teremtenek a szülők és a gyerekek, illetve a szülők és az oktatási intézmények között, mert versengésre buzdítanak. A gyerekek számon kérik a szüleiken az osztálytársaiknál látott, reklámozott termékek megvásárlását. Mivel a szülő a vásárló, az ilyen jellegű reklámoknak csak késői műsorsávban lenne szabad teret engedni. Napközben pedig csak olyan hirdetéseket célszerű közzétenni, amelyek hozzájárulnak a fiatalok fejlődéséhez, például kulturális rendezvényekre csalogatnak. Emellett egyesületünk támogatná a gyermekeknek szóló reklámok teljes betiltását is. A szülői szervezetek tapasztalata szerint van remény arra, hogy a jogalkotó lépéseket tesz ez ügyben, ugyanakkor a jogszabályok betartása gondot jelent Magyarországon. Ahogy a jogszabályok lefelé haladnak a parlamenttől a magánszemélyek felé, úgy aprózódnak szét a rendelkezések, és egyre növekszik az értelmezési lehetőségek száma is.
 
Ennek ellenére még mindig a jogi szabályozást látjuk a legjobb megoldásnak. A reklámok tartalma mellett a stílusukat is szigorúbban kellene megszabni. Ezen a téren a legfontosabbak a főműsoridőben, este fél hét és fél nyolc között vetített hirdetések. Az egyesület véleménye szerint a reklámokra vonatkozó pontos szabályozást etikai kódexbe kell foglalni, de ezek betartását a törvény erejével kell felügyelni.
 
Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára:
 
A testület soha nem vitatta, hogy a gyermekreklámokra vonatkozó szabályokat törvénybe kell foglalni, ugyanakkor nem ért egyet az ilyen típusú hirdetések betiltásával. A vita a szülői szervezetek és a reklámozókat képviselő intézmények között arról szól, hogy kinek mekkora a felelőssége a gyerekek és a reklám kapcsolatában.
 
Az ÖRT úgy látja, hogy a médiában megjelenő kommunikáció csak az egyik eleme ennek a komplex területnek. Nem vitatható, hogy a szülő feladata annak megértetése, hogy a gyereke nem kaphat meg mindent, amire vágyik.
 
A szülői befolyás fontosságát jelzi egy 2000-ben, húsz ország bevonásával készült tanulmány. Eszerint a szülők úgy látják, a család, a barátok és az iskola gyakorolják a legnagyobb hatást a gyerekekre, a reklámok pedig csak az ötödik helyen szerepelnek a sorrendben. Az alapelvek jelenleg is világosak és elfogadottak. Ennek alapján Magyarországon tilos a gyerekek szellemi vagy erkölcsi fejlődését akadályozó reklámot közzétenni. Emellett tilos az olyan hirdetések készítése is, amelyek közvetlenül vásárlásra szólítják fel a szülőket a gyerekek bevonásával, tehát azt mondják: „szólj anyukádnak, apukádnak, hogy vegye meg” ezt vagy azt a terméket. Ugyanakkor a reklám profitorientált műfaj, így abszurd igények nem támaszthatóak vele szemben, nem vállalhatja át a gyerekek nevelésének feladatát a szülőtől.
 
A gyermekeknek szóló reklámok tiltásának lehetősége az Európai Unióban is felmerült, de nem került bevezetésre. Fontos hozzátenni, hogy a gyerekeknek szóló televíziós műsorok finanszírozását a nekik címzett reklámok biztosítják. Így ha nem mutathatóak be gyerekeknek szóló reklámok, akkor nem készülhetnek európai gyerekműsorok sem, ezt pedig az Európai Unió sem tartja megfelelő megoldásnak. Ennél fogva nem megoldás a reklámok késői idősávba tolása sem, hiszen ha nem érik el a célcsoportot, nem termelnek bevételt, vagyis értelmüket veszítik. Emellett szembe kell nézni azzal, hogy a gyerekeket nem lehet elzárni a ma jellemző termékbőségtől. Az iskolában úgyis mindig lesznek gyerekek, akik olyan játékokkal, ruhákkal büszkélkednek, amit a többi gyerek megirigyel, vagyis reklám nélkül is vásárlásra késztethetőek a szülők.
 
A törvényi tiltás helyett az önszabályozás a megfelelő módszer, és ezzel az EU is egyetért. A tavalyi adatok szerint az európai cégek reklámköltéseinek 95 százalékát fedi le az önszabályozó tevékenység. A helyzet soha nem lesz tökéletes, a siker érdekében a vállalatok elkövetnek hibákat, de nincs ez másképp a törvényileg szabályozott területeken sem.
 

 
„Egészségtelen” reklámok
 
A gyerekek számára egészségtelen ételeket ajánló reklámok ellen az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is felvette a harcot. Reggel 6 és este 9 óra között legyen tilos minden elektronikus médiumban (tévé, rádió, internet) az „egészségtelen” (magas só-, cukor- és zsírtartalmú, illetve kalóriadús és tápanyagszegény) élelmiszerek reklámja! Ezt is tartalmazza a Fogyasztók Világszervezete (Consumers’ International – CI) és az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoport (International Obesity Taskforce – IOTF) által kidolgozott tízpontos nemzetközi kódrendszer, amelyet az OFE is támogat. E kódrendszer háttere, hogy 2007-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt a tagállamok ajánlásban rögzítették a gyermekeknek szóló élelmiszerreklámokkal kapcsolatos globális stratégia kidolgozását. Az ilyen reklámok legnagyobb része az egészséges étrendi ajánlásban nem vagy csak minimális mennyiségben engedélyezett élelmiszereket ajánl. Mindezen hatások – a szülők által alig követhetően – nemcsak a tévében, hanem az iskolákban, óvodákban, a gyermekújságokban is károsan befolyásolják a fiatalokat. A kövér gyerekből gyakran kövér felnőtt lesz, és sokkal gyakrabban válik cukorbeteggé vagy lesz magas vérnyomása, mint a karcsú társainak. A legújabb amerikai statisztika szerint Észak-Amerikában minden második iskolás a korának és testmagasságának megfelelő súlyhatár fölött van. Már korábban is megfigyelték a tévénézés és a gyermekkori elhízás közötti összefüggést. Ezért Svédországban, az Egyesült Királyságban és Dél-Koreában tilos az édes-sós, hizlaló ételek, csemegék reklámozása a gyerekeknek szóló tévéprogramokban.
 
Amerikai kutatók 3563 gyermek szüleitől gyűjtöttek be olyan naplót, mely sokféle adat között azt is tartalmazta, hogy a csemete egy átlagos hétköznapon, illetve hétvégén mennyi időt töltött tévénézéssel, és milyen műsor, reklám ment akkor a televízióban. A megfigyelés csecsemőkortól 12 éves korig tartott. A kutatók még arra is figyeltek, hogy mikor és mennyi időt néztek a gyerekek iskolai televíziót, DVD-t vagy videót.
 
A gyermekkori túlsúly szoros összefüggést mutatott a kereskedelmi tévéadások ételreklámjainak bámulásával, és ez független volt attól, hogy a gyerek fiú volt-e vagy lány, mennyit mozgott naponta, hogyan tanult vagy mennyire volt kövér az édesanyja. Az egészségtelen ételek reklámjai különösen a hétévesnél fiatalabbakra hatottak. Önmagában a tévénézés, az oktatófilmek vagy DVD-programok nem befolyásolták a gyermekek testsúlyát.
 
Mítoszok és tények
 
A Brit Reklámszövetség legújabb kutatása szerint inkább mítosz, mint igazolható tény, hogy a gyerekek állapotának hanyatlásáért a reklámokkal, médiával átitatott fogyasztói világ felelne az utóbbi 15 évben. Ez idő alatt a gyermekek alapvető értékei – szeretet, barátság, egészség – stabilak maradtak, sőt, bizonyos esetekben erősödtek is. Szintén erősödött a kicsik médiatudatossága, azaz a médiában elhangzó üzenetekkel szembeni kritikus hozzáállás és önvédelem képessége.
 
Csökkent viszont a mindenáron divatkövetők és a márkás holmikat fetisizálók száma.
 
Egy másik, a 11–15 éveseket vizsgáló kutatás szerint ez a korcsoport teljesen természetesen mozog a fogyasztói társadalomban, a reklámok és a média világában, de korántsem néznek mindent ezen a szemüvegen keresztül.
 
Az eredmények szerint a kereskedelmi befolyások önmagukban nem játszanak jelentős szerepet abban, hogy a gyerekek mennyire érzik jól magukat. Viszont előnyösként élik meg a szórakozást, a barátokkal való kapcsolattartást, a pihenést, a függetlenséget és az önérdekek követésének képességét, illetve az új dolgok tanulását. Az internet, a mobiltelefonok, a tévé, az újságok, az MP3, a számítógépes játékok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek jól ellegyenek a világban.