A jó kávé elkészítése elég sok összetevőn múlik, és általában ezek nem szoktak egyszerre egy helyen előfordulni. Először is kell valamilyen jó fajta kávé vagy kávékeverék, lehetőleg úgy, hogy az Arabica nevű kávéfajta legyen a domináns. Aztán nagyon nem mindegy, hogy hogy van pörkölve, hiszen ez is egy külön tudomány. Az sem mellékes, hogy milyen méretűre van darálva, durvára vagy nagyon finomra, szinte porszerűre. És ha megtaláltuk az ízlésünknek megfelelő kávét, és az tökéletesre van pörkölve meg darálva is, már-már azt hihetnénk, hogy ezt már nem lehet elrontani, ebből csakis az a bizonyos emlékezetes ízű kávé állhat elő. Feltéve, ha van hozzá megfelelő kávéfőzőnk. Mert az sem mindegy, hogy azt a bizonyos kávét hány fokos vízzel, milyen nyomáson, mennyi ideig főzzük. Bár ezt nem nevezhetjük a szó hagyományos értelmében főzésnek, itt inkább a kávéfőzőben előállított vízgőz általi kilúgozásról van szó. A Magyar Nagylexikon vonatkozó szócikke szerint: „valamely anyag kivonása több összetevőből álló rendszerből egy alkalmas (a kivonandó anyaggal keveredő) oldószer (ált. víz) segítségével. Lényegében az oldható anyag elválasztása az oldhatatlantól fizikai eljárással.” Ebből a kicsit száraz meghatározásból rögtön ki is derül, hogy az a bizonyos fizikai eljárás döntő fontosságú abból a szempontból, hogy akkor mi is lesz a kávéscsészében. Tehát a kávéfőző milyensége döntően befolyásolja a kávé minőségét, amivel nem hiszem, hogy nagyon újszerű információhoz jutott a kedves olvasó, de mivel a vásárlás helyén a legritkább esetben lehet végigpróbálni a kávéfőzőket, ezért ezt a hiányosságot próbáljuk pótolni teszt-összeállításunkkal.

Az egyik, tesztünkben is szereplő kávéfőző reklámszövegében olvastam, hogy ez a főző szinte automata barista, ami nyilván túlzás, de az kétségtelen, hogy a barista (eredetileg olasz bárpultost jelentett, ma inkább a kávékészítés tudományában igen járatos személyt jelöl, aki mindent tud a kávék fajtájáról, keverésükről, pörkölésükről, a kávékészítés minden trükkjéről, szóval ők vannak annak a tudásnak a birtokában, amivel a tökéletes kávé előállítható) és ezeknek az automatáknak egy lapon említése azért nem véletlen. Ha valamivel tényleg elő lehet állítani azt a bizonyos olasz kávét, akkor ezek a masinák biztos közöttük vannak.
 
Viszont ennek az automatizált tudománynak ára van. Mégpedig meglehetősen borsos ára. Ennek ellenére egyre több ínyenc engedheti meg magának, hogy ezekből vásároljon, de a kevésbé tehetősek is találnak elérhető árú gépeket, bár nyilván némi kompromisszum árán. Tehát aki gombnyomásra szeretne frissen darált kávéból, ideális körülmények között előállított krémes, kicsit habos olasz kávét inni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mert ezek a kávéfőzők 100 000 forint körüli árról indulnak és akár félmillió is lehet a legdrágább. Az általunk fellelt – egyébként Magyarországon nem forgalmazott – legdrágább gép átszámítva 476 000 forintba került, és egy német teszt alapján még csak nem is volt a legjobb, tehát innen is tudjuk, hogy nem mindig a legdrágább a legjobb.
 
És akkor azon kívül, hogy a fentebb már többször leírt minőségű kávét kapjuk végeredményként, mit is várhatunk még el ezektől a berendezésektől?
 
Beépített kávétartót és -őrlőt, megfelelő méretű víztartályt, megfelelő szűrőeszközt, a szükséges nagynyomású gőz előállítására alkalmas szivattyút, öntisztító, ill. öblítő rendszert, alkalmasint automata vízkőtlenítést, és mindezt úgy, hogy különféle típusú, mennyiségű kávé előre programozottan legyen előállítható.

Szempont továbbá az energiafogyasztás, a gyors üzembe helyezhetőség, az egyszerű, de sok variációs lehetőséget biztosító programozhatóság, és természetesen ennél a kategóriánál már az is alapkövetelmény, hogy a kávéscsészék megfelelő módon legyenek előmelegítve, hiszen ha hideg csészébe folyatnánk a kávét, mire a végére jutnánk, már hideg lenne.
 
Tesztünkben 10 prémium kategóriás kávéfőző mért, ill. egy zsűri érzékszervi vizsgálata alapján pontozott eredményeit láthatják. (A teszthez készült táblázat csak előfizetőnk számára elérhető!)
 
A zsűri pontozta az ízt, az illatot, az utóízt, a krémhatást az eszpresszókávénál, míg a kapucsínónál a tejhab látványa és a hőmérséklet is szempont volt. Minden esetben ugyan abból a kávéból (Lavazza Crema e Gusto) készült a minta és természetesen vakteszt volt, azaz a nyolc, tesztelést végző személy nem tudhatta, hogy éppen melyik készülékből folyt ki a kávé, ill. a kapucsínó. Az érzékszervi vizsgálattal lehetett az összes pontszám 40%-át elérni.
 
20%-nyi pontot lehetett szerezni a működési tulajdonságokkal, mint pl. a felfűtési idő, előkészületi idő, adagolási pontosság, hőmérséklet pontossága stb. A tejhabosítónál szintén mérték a hőmérsékletet, továbbá a hab térfogatát.
 
Szintén 20%-nyi pontot érhetett a kezelhetőség. Ez esetben a használati útmutató érthetőségét, az üzembe helyezés és a programozás egyszerűségét, ill. a tisztítás és a vízkő-eltávolítás minőségét pontozták
 
10%-nyi pontot érhetett, ha megfelelően környezetbarátnak minősült a készülék. Itt az üzemi és a standby energiafogyasztást, ill. a szerkezet zajkibocsátását mérték.
 
A megbízhatóság és a biztonság 5-5%-nyi pontot hozhatott. Ebben az esetben nagyon kemény vízzel 4000 alkalommal futtattak át vizet a rendszeren megfelelő szűrőcserékkel, karbantartással, ill. további 2000 alkalommal minden beavatkozás nélkül. Ebben az esetben a karbantartási, javítási költséget értékelték. A biztonságnál a szükséges szabványi megfelelőséget, valamint egy esetleges veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét vizsgálták.
 
Mint ahogy azt korábbi tesztjeinknél már megszokhatták, az egyes fő vizsgálati csoportokon belüli alcsoportoknál az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékeléssel találkozhatnak.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. [ Bejelentkezés ] [ Előfizetés ]