Világszerte március 6-án ünneplik az Energiahatékonysági Világnapot, melynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az energiatakarékosságra, környezettudatosságra és a fenntarthatóság fontosságára. A szakmai gyökerekkel rendelkező, civil kezdeményezésű világnap alkalmából Magyarországon az Energiaklub ismertette legfrissebb kutatásának eredményeit.
 
A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitűdjét, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, harmadrészt pedig hogy felmérjék, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról.

Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15% pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést. A felújítást tervezők 40 százaléka energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele a beruházásba, míg 35 százalékuk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10-, átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenésre számítanak.
 
Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79 százalékában önerőből finanszírozták, 18% banki hitelt vett fel, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt az előremenekülés szempontjából is hasznos átalakításokba, lakás-korszerűsítésbe.
 
A kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismerik az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges” – jelzi Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. „Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezők közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot (24%) s mindössze 15% fordult szakmai tanácsért” – teszi hozzá a szakértő.
 
A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük a fűtés, energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációit tervezi.
 
„A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. A lakosság szempontjából egyrészt nagyon vonzó, hogy a szigetelés, megfelelő kivitelezéssel, önmagában is 30 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszú távú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10% helyett 20-30%-kal csökkenti a rezsiköltséget, emellett növeli az ingatlan értékét” – figyelmeztet Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
 
Energiahatékonysági jellemzői mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerű beruházás. Az Energiaklub szakértői számítása szerint, egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, több tízezer munkahelyet teremtene.

S ha már jeles nap, akkor az Energiahatékonysági Világnapot célozva, a Knauf meghirdette Magyarország első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programját. .„Az összehasonlító vizsgálat során egyedi mérők felszerelésével folyamatosan figyelemmel kísérjük majd az energiafogyasztás, és így a havi számlák közti különbséget. Célunk felmutatni, hogy az épületek energiahatékonysági fejlesztésénél a tervezett és a valós megtakarítás értéke szakszerű és pontosan megvalósuló kivitelezéssel érhető el” – állítja Kanyuk László, a Knauf Insulation szakembere.
 
Az összehasonlítás módszertani támogatója a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a méréseket és azok szakmai hitelesítést a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke végzi.