Az európai fogyasztóvédelmi szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, a BEUC az uniós joggyakorlat megváltoztatását sürgeti, miután kiderült, hogy világszerte mintegy 400 ezer nő szenvedhetett károsodást az olcsó, ipari szilikonból készült mell implantátumok miatt.
A Poly Implant Prothèses (PIP) mell implantátumok körül tavaly robbant ki a botrány, amikor kiderült, hogy világszerte körülbelül 400 ezer, Európában pedig mintegy 100 ezer nő kaphatott potenciális életveszélyt okozó, rossz minőségű implantátumot.
Monique Goyens, a
BEUC vezetője úgy véli: a több százezer károsult számára csekély vigaszt jelenthet, hogy a közelmúltban elkezdett büntetőeljárás nyomán a PIP menedzserei akár öt év börtönt és több tízezer eurós bírságot kaphatnak.
"Ez az eset csak az egyik példája annak, hogy a fogyasztók kártalanítás, támogatás és segítség nélkül maradnak.
Amikor ilyesmi fordul elő, ki veszi figyelembe az áldozat érdekeit?" - teszi fel a kérdést az európai ernyőszervezet vezetője. Az Európai Unió 16 tagállamában már létezik kollektív jogorvoslati forma, amelynek keretében az érdekvédelmi szervezetek vihetik a bíróság elé akár több száz vagy ezer károsult ügyét egy eljárás keretében. Goyens úgy fogalmazott: az Európai Bizottság évek óta tétlen ez ügyben annak ellenére, hogy a módszer bizonyítottan hatékony és az uniós polgárok 79 százaléka igényt tart rá.
A szakértő emlékeztet arra, hogy 2008-ban csaknem létrejött a megállapodás a közös jogorvoslat uniós bevezetéséről, de Goyens szerint ez az esetleges gazdasági következményekkel kapcsolatos tévhitek miatt dugába dőlt. Goyens leszögezte: a PIP-botrányhoz hasonló ügyek miatt előbb-utóbb muszáj lesz bevezetni a közös jogorvoslatot az EU-ban, ezért ideje lenne már most nagyobb védelmet biztosítani az európai fogyasztóknak.