A cég közleményében azt írta: bár az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. 66 év folyamatos működés után nem szállnak fel a Malév gépei.

Külföldön 3.726 utas rekedt a pénteken utazók közül, Budapesten pedig több mint 3.470 személy „ragadt”. A mai járat Helsinkiből érkezett utoljára.

„Más légitársaság nem köteles visszaszállítani a kint rekedt utasokat. Normál esetben erről a hazai légitársaságnak kell gondoskodnia” – mondta el Krajcsik Szilvia az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) jogásza. „A légiutas rendelet szerint jogilag a mostani helyzet járattörlésnek tekinthető, amikor a szolgáltató köteles a jegy árát visszafizetni az utasnak, ami a távolságtól függően 250-400-600 euro lehet” – hangsúlyozta Krajcsik Szlivia.

A külföldön rekedtek úgy juthatnak Budapestre, ha másik légitársaságnál vesznek jegyet a visszaútra hivatkozva a Malév leállására. Általában a légitársaságok kedvezményes jegyeket szoktak ilyen helyzetekben ajánlani - mondta el Limburger Lóránt a Malév vezérigazgatója. A Malév felvette a kapcsolatot más légitársaságokkal a pénteki mintegy 7.700 utas elszállítása érdekében.

A helyzet kezelése nem volt zökkenőmentes a vállalat részéről: az MTI tudósítójának egy utas azt mondta, korábban azt a tájékoztatást kapták, hogy a járatok késnek, az Origo információi szerint pedig 12 perccel a leállás előtt egy utas e-mailben kapott tájékoztatást, melyben az alábbiakat írták: „Szó sincs arról, hogy a Malév tavasszal leállna…a jegye miatt aggódni pedig felesleges.”

A január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév Zrt. leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra. Továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek nem későbbi időpontra 2012. február 29-nél. A jogosultak célállomásra való eljutásában a Malév segítséget nyújt a meglévő menetjegyek más járatokra történő átfoglalásával, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával.

A Malév gépeinek leállása járattörlésnek tekintendő, és ez esetben az Európai Unió rendelete szabályozza a légi utasjogokat - közölte Fülöp Zsuzsanna a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője. Hozzátette, a rendelet szerint a légitársaságnak a járattörlésről tájékoztatnia kell az utasokat, egyrészt arról, hogy joguk van térítésmentesen átfoglalást kérni, vagy visszakérni a jegy árát, másrészt a légitársaságnak fel kell az utasnak ajánlania a a körülményeknek megfelelő szolgáltatásokat, például étkezést, és frissítőket, vagy a szálláslehetőséget.

Ezen kívül kártalanítás is jár az utasnak a rendelet szerint. Hozzátette: a fogyasztóvédelmi hatóság jogosultsága arra terjed ki, hogy bejelentés esetén, vagy hivatalból a légitársaság tájékozatójában szereplő tartalmat vizsgálja, de arra nem, hogy az utasjogokat érvényesítse. Ez utóbbi esetén a fogyasztó a békéltető testülettől, vagy bíróságtól kérheti jogai érvényesítését.