Élelmiszer
Mitől sajt a sajt?
Sajtnak látszó élelmiszer készítmények tesztje
2011. február 16.,
Schäffer Dániel, szakértő: Dömölki Livia
Tudták, hogy az ementálit akkor a legjobb fogyasztani, ha kissé „izzad”? Vagy azt, hogy az igazi trappistában fogolyszem nagyságú lyukak vannak? Ilyen és ehhez hasonló gasztronómiai finomságokkal nem találkozhattunk a sajt jellegű készítmények tesztjén, ám jó pár tanulsággal lettünk gazdagabbak, például, hogy ezeknek a termékeknek a jó része szagra-ízre egyáltalán nem hasonlít a sajtra.
Hogy mekkora egy fogolyszem, ne kérdezzék, ám az biztos: a trappista utánzat „Trapp Pistá”-nak nem sok köze volt sem a fogolyszemhez, sem az eredeti márkanévhez. Mostani próbánkat nyugodtan nevezhetnénk az ellentmondások tesztjének is.
Számos áruházlánc sokszor megtévesztő névvel kínálja olcsó termékeit. Ezeknek a – külalakra, csomagolásban – sokszor valóban sajtra emlékeztető termékeknek közös jellemzője, hogy (jó esetben) 30-40 százalékuk sajt, a többi növényi zsír és más összetevő.
Az ellentmondásokra jó példa a két kategóriában született végeredmény is: a nem ömlesztett versenyzők között olyan termék nyert, amely szinte semmilyen mesterséges anyagot (színezéket, aromát, emulgálószert) nem tartalmazott, az ömlesztettek csoportjában pedig olyan került a dobogó tetejére, amely az egyik legtöbb stabilizátort (felirata szerint: stabszer) és (E-jelölést) adalékanyagot tartalmazta. Ez utóbbi (ömlesztett) kategóriába tartoztak a kocka készítmények, és a lapkakészítmények, előbbibe pedig az érlelt sajtokra – külalakban – hajazó termékek.
A teszt még további részekre oszlott: a teszteléshez egy melegszendvics-vizsga is társult, vagyis egy lapkát vagy szeletet megkóstoltunk hidegen és melegen is. A melegszendvicseknél is hangsúlyos volt a külalak: ha egy kenyéren lévő feltét „buborékosra” sült vagy szétfolyt, számíthatott a negatív osztályzatra.
A kóstolás alatt felmerült a kérdés, hogy egyáltalán mi indokolja ezeknek a készítményeknek a gyártását? A kulcsszavak: olcsó, szendvicsfeltét, koleszterinmentes. A műsajtok koleszterint ugyan valóban nem, de transz-zsírsavat bőven tartalmazhatnak.
Nem érti a csíziót
A már említett Trapp Pistát a Coop decemberi katalógusa 1049 forint/kg áron hirdeti. Az üzletláncban volt annyi becsület, hogy termékkatalógusában nevén nevezze a dolgokat: „Trappista jellegű élelmiszer készítmény.” A Tesco februári katalógusában egy hasonló sajtutánzat a frappáns „Csízió” fantázianevű „enyhén füstölt pizzafeltét”, ami 729 Ft/kg-ért kínálja magát. Látszatra sajt, ám egy bizarr nevű – tejoltó kazein – összetevőn kívül, tejet semmilyen százalékban nem tartalmaz.
Sokan megesküdnek arra, hogy a hőkezelés és a mai élelmiszer-biztonsági szabályok tönkreteszik az eredeti hangsúlyos ízeket és szagokat (tejipari szakemberek szerint egy tejterméknek szaga van és nem illata), állagot. Napjainkban kivétel például az eredeti francia camembert, melyet a mai napig hőkezelés nélkül, pasztőrözetlen tejből gyártanak.
Az azonban tény, hogy a házi, kezeletlen, kimért tej egészségre káros mikroorganizmusokat (például tuberkolózis baktériumot) tartalmazhat.
A Veszvisz webáruház oldalán is megvásárolhatjuk a Trapp Pistát, itt részletes leírást olvashatunk arról, hogyan is készül az eredeti – csak hogy meghozzák a kedvünket ehhez az ínyencséghez. Trapp Pista, Csízió: megtévesztő jellegű nevek, ám nem csupán az elnevezéssel van baj ezeknél a termékeknél.
A látszat sokszor csal
A legtöbb készítmény, amelyet teszteltünk, lapka alakú volt. A lapka évek óta népszerű itthon is, a legtöbben szendvicsekre feltétként használják – a toast-sajt egy változata ennek a kategóriának. Vásárláskor azonban sokszor hajlamosak vagyunk megfogni egy ilyen lapkacsomagot, és – anélkül, hogy megnéznénk, mit is tartalmaz – bedobni a kosarunkba. Ám a látszat sokszor csal: a készítmény csomagolásában hajszálra megegyezik valódi sajt-kollegáinak műanyag borításával, csupán az ára olcsóbb. A minőségbeli különbség pedig hangsúlyosan érezhető. Sokszor éreztünk a teszt során sajtokra egyáltalán nem jellemző ízeket és szagokat, az egyik ilyen meglepő ízt egy lapkakészítménynél a karboxi-metil-cellulóz szolgáltatta.
Az ömlesztett sajtok, mint például a medvesajt – ementálit is tartalmaztak.
Mint a teszt során kiderült: az igazi jó lapka omlós, szétolvad a szájban, és egyáltalán nem ragad. A megkóstolt termékek között viszont számos olyan volt – hogy egy élelmiszer-szakértőnk szavával éljek – amelyik szinte csak spaklival jött le fogainkról. Sok esetben az egyetlen pozitívum az volt, hogy ezeknek a szendvicsfeltéteknek a csomagolásán a leírás semmilyen formában nem utalt sajtra.
Feta: bányászok kedvence
A nem ömlesztett termékek között (ezek hasonlítottak külalakban leginkább egy klasszikus sajtra) a dobogó legtetején a Buda Hungarian Double Cream áll, melynek dobozát nehezen tudtuk kinyitni, a zsűri egybehangzó véleménye szerint ez egy kellemes, a feta sajtra leginkább hasonlító készítmény volt.
A jó fehér sajt (ilyen a mozzarella, a feta, a kaskavál) juh vagy kecsketej alapú, 5-6 százalékban tartalmaz sót, ezért erős sós íze van, enyhén savanyú mellékízzel. Ha eltörjük, vagy vágjuk, akkor a törés felülete jellegzetesen „kagylós”. Ezek a jellemzők mind igazak voltak erre a „félsajtra”. A teszten az is kiderült, hogy magas sótartalma miatt ezt a típust szívesen fogyasztották a nehéz fizikai munkát végzők, elsősorban a bányászok és a kohászok.
Az ömlesztett termékek közül az első helyen a Lactima Hollander sonkás ízű krémkockája végzett, amit nagyban köszönhetett a hangsúlyos sonka íznek.
Ha kimondottan melegszendvicsekre való, vagy olcsóbb árú terméket keresünk, mindenképpen érdemes megnézni a csomagolást, hogy a sajtnak látszó „tárgy” valóban sajt-e? Ha nem is akarunk mindenképpen sajt ínyencekké válni, érdemes megnézni, mi is kerül a szendvicsünkre.
A tej- és sajtimitátumokkal a cél eredetileg a tejérzékenyek kiszolgálása volt, ma is látunk a boltokban szója-, vagy rizstejet, tejszínhabot pótló növényi habokat. Az általunk tesztelt készítmények azonban erre a célra nem alkalmasak, mivel mindegyik tartalmaz több-kevesebb tejet, vagy tejszármazékot
Sajt, ami nem sajt
Napjainkban - már Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk ún. tejtermék-utánzatokkal, és ez a termékcsoport a sajtok között is keresi fogyasztótáborát. Ezeknek a termékeknek egyelőre több hátránya, mint előnye mondható el, még akkor is, ha rendkívüli jelenség tanúi lehetünk: a hazai feldolgozók tej iránti kereslete nagyobb, mint a kínálat.
A sajt-utánzat jellemzően a 20. sz. második felében kifejlesztett olyan gyártmány, amely tej- és növényi eredetű összetevőket, tejipari melléktermékeket (savót, permeátumot) tartalmaz, illetve csak növényi eredetű alapanyagokból (pl. szójatej, szójazsír, növényi zsír) készül. Ez a termék olcsóbb előállítását eredményezi, ami végül kedvezőbb árú terméket is jelent. A fogyasztók azonban gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a tejpótló anyagok felhasználása révén csökkentett tápanyagértékű termékhez jutnak, mivel az így készült élelmiszer táplálkozás-biológiai értéke nem közelíti meg a tejtermékét (sajt, sajtkészítmény). Talán egyetlen pozitívumaként említhetjük kisebb koleszterintartalmát, ugyanakkor kisebb lehet kalciumtartalma, lényegesen rosszabb a zsír/fehérje aránya a hagyományos termékeknél, ami egyértelműen nem előnyös, a tájékoztatás e termékekről még mindig nem általános. Az üzleteknek nem feladatuk és nem is érdekük, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják az utánzatok fogyasztásából adódó hátrányokra. A kereskedelemmel szemben megfogalmazott igény (Kereskedelmi Etikai Kódex) szerint ezeket a termékeket elkülönítetten kell(ene) forgalomba hozni, azonban ma még több esetben megfigyelhető, hogy a tejtermékeket és az utánzatokat (pl. tej vs. reggeli ital, sajt vs. sajtjellegű lapkészítmény) azonos hűtőpultban értékesítik, megtévesztve így a fogyasztókat és megszegve a Kódexben vállaltakat. Közben annak az igénye is felmerült, hogy az utánzatokat a fogyasztókat nem megtévesztő módon nevezzék el (pl. sajt esetében „növényi zsírral készült élelmiszer-készítmény”).
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető.
[
Bejelentkezés ]
[
Előfizetés ]
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
