Az országos főállatorvos január végén módosította a dioxinrendeletet, miután az Európai Bizottság túlságosan szigorúnak tartotta a németországi dioxinfertőzés miatt hozott magyarországi válaszlépéseket. Frédéric Vincent, az egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos szóvivője a BruxInfo portálnak jelezte, hogy a testület nem elégedett maradéktalanul a módosítással. Konkrétumokat ugyan nem említett, de közölte, hogy a Bizottság fontolóra veszi, melyek legyenek a következő lépések ez ügyben.
 
A korábbi határozat február 28-ig elrendelte a Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, valamint az élő állat felhasználásának és forgalmazásának átmeneti korlátozását. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások kötelesek bejelenteni a hatóságoknál, hogy legalább két napon belül ilyen jellegű húskészítmények, vagy élő sertések érkeznek az országba. A forgalmazóknak ráadásul a saját költségükön kell elvégeztetniük a 2010. november 12. után Magyarországra érkezett német hústermékek dioxin-vizsgálatát.
 
Az új rendelkezés eltörli a kötelező dioxinvizsgálatot, a forgalomba hozatalnak pedig nem szabja előfeltételéül a kedvező vizsgálati eredményt. Ehelyett azonban bevezeti annak lehetőségét, hogy a hatóság a kockázatosnak minősített szállítmányból mintát vehessen, illetve „a dioxin-szennyezettség felderítésére” meg is vizsgálhassa azt. A módosított határozat értelmében a hatóságok elfogadják a szállítmány dioxin-vizsgálatáról szóló eredményét, ha az akkreditált laboratóriumban készült.
 
Itthon régóta ellenőrzik már a takarmányok előállítását: nemcsak a keverőüzemeket kell engedélyeztetni, hanem a sertéstelepek saját keverőberendezéseit is. Az ellenőrzést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal végzi. Kész takarmányt szinte alig hoznak be Magyarországra, inkább csak alapanyagot importálnak.
 
Magyarországra havonta körülbelül 90-150 ezer tojás érkezik külföldről. Sertéshúst évente 150-160 ezer tonnát hoznak be az országba külföldről, ennek harmada, azaz 50 ezer tonna származik Németországból.