A dioxin-vegyület a tojásból és a húsból bejut az emberi szervezetbe, károsítja a májat a szöveteket, rákkeltő és több más súlyos kihatása van. A német kormány szigorú rendszabályokat vezetett be és szorgalmazza azok általános bevezetését az Európai Unióban.
 
Mint kiderült, a holland cég, amely a dioxinnal fertőzött táp-adalékokat észak-németországi partnerének szállította, írásban kötelezte magát, hogy a zsírsavat csak műszaki célokra használják fel. Azok viszont (nyilván a vásárló tudtával) mégis bekerültek a legalább 100.000 tonnás mennyiségben kiszállított tápokba, s eljutottak 49 németországi mezőgazdasági üzembe. A tápokban a dioxin mennyisége egyes esetekben csaknem a százszorosa volt a megengedettnek.
 
Miután a sajtó leleplezte a visszaélést, a hatóságok 2010 utolsó hónapjainak táp-mintáit vizsgálták meg s azok többségében káros mennyiségű dioxint találtak. Nyílt kérdés, amelyre még keresik a választ: mióta használhatták fel a mérgező anyagokat? A méretek tekintetében a helyzet aggasztó, mert német cégek csak 2010 első kilenc hónapjában 1.2 millió tonna állati tápot importáltak, 1.8 millió tonnát exportáltak. Így nem meglepő, hogy több európai és távol-keleti ország leállította a német hús behozatalát.
 
Ilse Aigner, a kereszténydemokrata mezőgazdasági miniszter, akit bírálói a dioxin-botrány miatt mulasztással vádolnak, ellentámadásba lendült. Harcot hirdetett a felelősök ellen és minden korábbinál szigorúbb szabályozást szorgalmaz, méghozzá európai méretekben. A gyors cselekvés annál indokoltabb, mivel a német fogyasztók többsége elvesztette bizalmát az élelmiszerek biztonságában. A Gesellschaft für Konsumforschung, a Fogyasztáskutatási Társaság felmérése szerint csak a megkérdezettek 27 százaléka gondolja úgy, hogy Németországban megfelelően ellenőrzik az élelmiszerek biztonságát, egy harmaduk nem bízik ebben. Különösen kritikusan állnak a kérdéshez az 50 év feletti és a felsőfokú végzettségű fogyasztók. A helyzet tükrében most a megkérdezettek negyede kíván áttérni bio-tojás és bio-üzemben gyártott hús fogyasztására.
 
Ami persze kevéssé lelkesíti a nagy többségében nem bio-termékeket előállító élelmiszeripart: szakmai szövetségük vezetője kijelentette: „Ha nem hozzuk nagyon gyorsan rendbe a dolgokat és nem tudjuk mielőbb feloldani a tilalmakat, igen jelentősen csökkennek az eladások.” Jürgen Abraham maga is húsüzem tulajdonosa s mindjárt azt is megvallotta, miszerint „nem létezik száz százalékos biztonság a dioxin vonatkozásában.” Az üzemekben ugyan megvizsgálják a beérkező vágott sertést – de meg kell bízniuk beszállítóikban. Abraham egyébként arról is beszélt, hogy - jóllehet a botrány miatt nőnek az eladatlan sertéshús-készletek és a termelők segítséget várnak az államtól, az EU-tól - az emelkedő nyersanyag-árak, továbbá a szigorúbb előírások következtében mindenképpen vagy 3-5 százalékkal növekedhetnek majd a németországi élelmiszer-árak.