A hűtőgépet ne tegyük napsütötte ablak, vagy radiátor mellé. Minél melegebb ugyanis a hűtőgép közvetlen környezete, annál nagyobb a hőmérsékletkülönbség a hűtő beltér és a hűtő felülete között. Ez adott hőszigetelési vastagság mellett nagyobb befelé irányuló hőáramlást eredményez, azaz az elvárt hőfok csak nagyobb energiafelhasználással érhető el. Ha a lakás elrendezése miatt a hűtő elhelyezésekor kényszerhelyzetben vagyunk, akkor a hőforrás felőli oldalra ragasszunk egy méretre vágott hőtükrös polifóm szigetelőlapot.
 
A hűtőszekrény mellett, fölött és legfőképpen mögött feltétlen hagyjunk 10 centiméter légrést. Miért? A hűtőgép a beltérből „kiszivattyúzott” hőt a hátoldalán található hűtőrácson adja le. Mivel a környező levegő ennek következtében pillanatok alatt felmelegedik, ha nincs lehetőség arra, hogy a huzat elv alapján helyére friss, hidegebb levegő kerüljön, akkor a hőleadás egyre nehezebb, vagyis egyre nagyobb energiafelhasználással jár. (Hasonló – hőleadást megkönnyítő – okból célszerű a hűtőrácsot fél-1 évente áramtalanított állapotban egy nedves szivaccsal, vagy kefés porszívóval megtisztítani a rárakódott szennyeződéstől). Vásárlás előtt mindig mérjük le a rendelkezésre álló helyet, és a termék kiválasztásakor a méret, ár és energiafogyasztás mellett a helyigény mérlegeléséről se feledkezzünk meg.

Rendszeresen olvasszuk le a hűtőt a belső falára és a polcokra törvényszerűen kicsapódó és ráfagyó pára következtében megnövekedő energiafogyasztás megelőzése érdekében. Miért? A jég rendkívül jó hőszigetelő, így a hűtőgép hideg leadó felületén (belső fal, polcok) lerakódott jégréteg jelentősen megnehezíti, hogy a gép a belső hőmérsékletet a kívánt hőfokra hűtse. Következmény: gyakran bekapcsoló, folyamatosan járó motor, mely akár napi 1 kwh többlet energiafogyasztást és az elvárhatónál évekkel korábbi motor-meghibásodást eredményez. Számszerűsítve: napi 1 kwh extra fogyasztás egy év alatt 20000 forint, egy motorcsere típustól függően 15-30 ezer forint. Mikor kell a leolvasztást elvégezni? Általános szabály nincs, jellemzően évente kétszer. A probléma szemrevételezéssel állapítható meg. Ha a jégréteg szabad szemmel látható, már érdemes elvégezni, de ha 5 milliméteres vastagságot elér, akkor egyenesen kötelező!
 
Az eljegesedés (azaz a párakicsapódás) két módon előzhető meg. Egyrészt az élelmiszer saját nedvességtartalmából felszabaduló kipárolgás meggátolására mindig tegyünk fedőt a hűtőbe tett ételre, vagy fóliába csomagoljuk be. Másrészt lehetőleg keveset nyitogassuk az ajtót, hisz a hűtőtérbe bejutó szobahőmérsékletű levegő lehűlve már nem képes magában tartani a benne lévő természetes légnedvességet, így az a hűtő falán kicsapódik. TIPP: minden hűtendő élelmiszernek legyen meg a megszokott, minden családtag számára ismert helye. Így nem kell nyitott ajtó mellett hosszasan keresgélni, a keresett termék akár „csukott szemmel is” pillanatok alatt elérhető. A mélyhűtő ajtajára tegyünk egy „leltár cetlit” amin felsorolásra kerül, hogy az egyes polcokon mi hol található.
 
A mélyhűtendő termékeket érdemes felcetlizni (fagyasztás dátuma, tartalom), mert egyébként hónapok távlatában, és eljegesedve utólag nehézkes az élelmiszerek beazonosítása.

A kiürült fagylaltos és margarinos tégelyek a termékek fagyasztására kitűnő, ráadásul ingyen rendelkezésre álló megoldást jelenthetnek. Helytakarékosság szempontjából a négyszögletes dobozok hatékonyabbak, mint a kerekek. Az élelmiszereket mindig olyan adagban érdemes lefagyasztani, amilyen adagban valószínűsíthetően felhasználásra kerülnek. Ha ez előzetesen nem dönthető el, inkább több kisebb adagot porciózzunk, hisz egy nagy utólagos felosztása fagyott állapotban problematikus, felengedés után viszont visszafagyasztani tilos.
 
Soha ne tegyünk szobahőmérsékletűnél melegebb ételt a hűtőbe, hisz a bejuttatott extra hőmennyiség kiszorítása csak extra energiafelhasználás árán érhető el. Gondolkodjunk előre: a másnap felhasználandó mélyfagyasztott élelmiszert előző nap este tegyük a normál hűtőrészbe, így felengedéséig a benne tárolódott hideg a hűtőtérbe adódik le, csökkentve ezzel a hűtési igényt. (kivétel: ha az adott mirelit terméket fagyasztott állapotban kell felhasználni. Pl. húspogácsa, hasábburgonya).

Egy idő után (jellemzően a hűtőgép 5-6 éves korától) a hűtőajtó szivacsos szigetelése elöregedik, és tömítő képessége csökken. Következmény: folyamatosan meleg levegő jut a hűtőtérbe, az energiafelhasználás megnő. Megoldás: tömítés- csere, mely akár házilagosan is kivitelezhető. Egy papírcsík segítségével egyszerűen megállapítható, hogy időszerű-e már a javítás. Csukjuk rá több helyen a papírlapra az ajtót és ha az lényegi ellenállás nélkül kihúzható, ad abszurdum magától kiesik, akkor itt az idő!