Hasznos tippek
Tippek, hogyan spóroljunk a háztartásban
A kevésből is sok lehet…
2011. április 13.,
Orovicz Viktor
Naponta emberek milliói töprengenek azon, hogyan faragják le napi kiadásaikat. A Kosár magazin munkatársai szerint elég, ha végignézünk háztartásunkon, a takarékossági lehetőség végtelen. Új sorozatunkban összegyűjtöttük, energiafaló berendezéseinknél mennyit spórolhatunk kis odafigyeléssel.
Hűtőgép - tanácsok vásárlás előtt
Az energia- és pénztakarékosság mindig a vásárláskor kezdődik. Az első eldöntendő kérdés, hogy TÉNYLEGESEN mekkora hűtőre van szükség. A kérdés nem is olyan egyszerű, mint aminek elsőre látszik. Mivel egy hűtőgépet jó esetben 15-20 évre vesz az ember, érdemes számításba venni például, hogy mondjuk a 18 éves gyerekek 1-2 éven belül kirepülnek, vagy épp ellenkezőleg: pár éven belül összeköltözés és családalapítás várható. A legdrágább hűtő ugyanis az, ami pár év múlva a rosszul felmért igények miatt lecserélésre szorul.
Hosszú távon drágább lehet az olcsó
Vásárláskor a termék fogyasztói ára helyett a teljes életút-költség alapján hozzuk meg a döntést. Mi ez? Az üzletekben valamennyi hűtőszekrényen kötelezően feltüntetendő az energiahatékonysági címke, ami egyrészt osztályba sorolással, másrészt – ami sokkal fontosabb – az éves átlagos energiafogyasztás feltüntetésével a környezettudatos döntést segíti. Számoljunk! Adott két azonos kategóriájú, de 10 ezer forint árdifferenciával kapható termék. Az olcsóbbik éves energiafogyasztása 350, a drágábbé 310 kw évente. Mit jelent ez? Tíz év alatt (ennyit minimum elvárunk egy újonnan vett készüléktől) az olcsóbb készülék várhatóan 400 kwh árammal többet fog fogyasztani, mint a másik. Azaz a látszatra olcsóbb termék az életútjának végére összességében minimum 10000 forinttal TÖBBE kerül. (És akkor még nem kalkuláltunk az inflációt meghaladó mértékben növekvő energiaköltséggel.)
Mélyhűtő láda - nem biztos, hogy megéri
Ha mélyhűtő ládát üzemeltet, vagy vásárolni tervez, gondolja végig, valóban kifizetődő-e. Az egyszerűség kedvéért számoljunk csak az üzemeltetési költséggel. Egy átlagos, 200 literes hűtőláda kb. napi 1,5-2 kwh energiát fogyaszt, ami forintosítva 2011-es árakon 27-37 ezer forintos éves költséget jelent. Könnyen belátható, hogy ha az üzletben vásárolt termékekkel szeretnénk feltölteni a hűtőládát, akkor ez a költség még akkor sem térül meg, ha a szezonban vásárolt olcsó zöldségekkel a magasabb áron beszerezhető téli fogyasztás kiváltására spekulálunk. Ha saját termelésű hús, zöldség deponálása a cél, akkor azt érdemes végigszámolni, hogy a termék előállításába (takarmány, vetőmag, növényvédelem stb.) és „raktározásába” (energiaköltség) fektetett pénz miként viszonyul az üzletben igény szerint megvásárolható termékek árához. (Magyarán: mennyi az előállításra fordított saját munka befektetésünk által realizálható megtakarítás.)
Nofrost – előnyök, hátrányok
Ma már léteznek olyan hűtőgépek, melyet nem kell soha leolvasztani. Az úgynevezett nofrost hűtők előnyei vitathatatlanok: gyorsabb hűtési idő, nincs páralecsapódás, az élelmiszerek a mélyhűtőben nem deresednek le. Hátrányuk a több tízezer forinttal magasabb ár, és a fajlagosan magasabb energiafogyasztás, hisz a rendszer lelke a szellőztető ventillátor, a fagyasztó izzószál és az elektronika árammal működik. Ami miatt ugyanakkor az elméletileg magasabb áramfelvétel a gyakorlatban rendszerint alacsonyabb áramdíjat eredményez, az az, hogy a no frost készülékek jellemzően a legkorszerűbb, ezáltal a legkisebb fajlagos fogyasztású termékek közül kerülnek ki, másrészt az eljegesedés miatt egyébként bekövetkező hatékonyságromlás plusz költsége esetükben nem merül fel.
Kifizetődő a hatékonyság
15 évnél idősebb, jellemzően maximum B-C energia osztályú, még működő hűtőgép esetén érdemes kiszámolni, vajon egy új A+ hatékonyságú gép vásárlása középtávon nem kifizetődőbb-e? Az energia megtakarításon kívül a kalkulációban azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy esetleges – az idő előrehaladtával egyre valószínűbb – meghibásodás esetén a kiolvadó élelmiszerek nagy valószínűséggel tönkremennek. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az ilyen idős gépeknél többnyire csak pár éves élettartam-hosszabbítást garantáló javítási díj több tízezer forint, ráadásul akkor sem járunk jobban, ha a meghibásodást követően hirtelen akarunk 24 órán belül új készüléket venni, hisz így nagy valószínűséggel elesünk az akciók, vagy a józan mérlegelésből realizálható több tízezer forintos „haszontól”.
Mi legyen a régivel?
Fontos tudni, hogy 2006 óta az új háztartási berendezéseket értékesítő valamennyi kereskedő köteles visszavenni az eladottal azonos használati célú régi terméket. Az átvétel helye a birtokbaadás helyével azonos. Ez azt jelenti, hogy ha házhoz szállítják az új gépet, akkor ott kell átvenni a régit.
A következő rész tartalmából: Mire figyeljünk, ha már megvan az új hűtőgép
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
