A biszfenol A-t (ld. még BPA) – 1957 óta használják mindennapi fogyasztási cikkekben, fontos komponense a különböző műanyagoknak. Polikarbonátok – ebből állnak a többször használatos, visszaváltható műanyag palackok is -, a poliuretánok (úszódresszektől – a parkettaragasztóig), és epoxi-gyanták alkotóelemei. Ez utóbbi használata a legelterjedtebb az élelmiszeriparban. Megtalálható az élelmiszerkonzervek belső falában, hogy a nehézfémek ne kerüljenek bele az ételbe, de befőttes üvegek fedelének bevonására is használják, hogy azok ne rozsdásodjanak meg. Ez az anyag borítja a fémdobozos üdítők belsejét is.
 
A BPA-t már 1936-ban előállították, mint szintetikus ösztrogént. Eredetileg gyógyszeripari használatra fejlesztették ki, azonban gyógyászati célokra sohasem alkalmazták, mivel 1938-ban sikerült előállítani egy erősebb mesterséges ösztrogént. Kiválóan tudták azonban használni a műanyagok gyártásakor, elsősorban annak a tulajdonságának köszönhetően, hogy elősegíti az átlátszó műanyagok megkeményedését. Ma elsősorban stabilizátorként és keményítőként használják az alapvető fogyasztási cikkekben. 2006-ban 3,8 millió tonna BPA-t állítottak elő világszerte. Ebből körülbelül 1.15 millió tonnát állították elő az EU-ban, ennek mintegy 70%-át Németországban.

A biszfenol A lejtmenete akkor kezdődött, amikor kiderült: rengeteg olyan típusú cumisüveg van forgalomban, amely hordozza a veszélyes anyagot. A független és kutatólaborokkal rendelkező német tesztmagazin, az Öko Test arról számolt be, hogy a BPA beszivárgott a tejbe és a teába az ezt tartalmazó cumisüvegből. Számos tudományos kutatás szintén megállapította, hogy a forró italok hatására a BPA kioldódása nagymértékben felgyorsul, és már kis mennyiségű biszfenol szervezetbe kerülése is károsíthatja a csecsemők és kisgyerekek agyi fejlődését. Az EU az aggodalmak hatására lépett: 2011. június 1-jétől illegálisnak számít a BPA-t tartalmazó cumisüvegek importálása, gyártása és forgalomba hozatala.
 
Az Öko-Test vizsgálatai azonban azt is kimutatták, hogy az anyag bekerül a mikrohullámú sütőbe is, abból az edényből, melyet az étel melegítésére használtak. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) szerint az egyik fő probléma az, hogy a BPA átszivárog az ételbe és az italba is a csomagolásokon keresztül, elsősorban hő hatására, de savas vagy lúgos behatásra is.
 
Bár az anyag körül sok a bizonytalanság, egyre több kutatás hozza összefüggésbe a BPA-t a hormonrendszer, és a reprodukciós egészség zavaraival. Olyan tudományos feltételezések látnak napvilágot, amelyek szerint a biszfenol A szervezetbe kerülésével a hormonrendszer megváltozásával termékenységi problémákhoz, korai pubertáshoz, korai menopauzához, valamint akár prosztata- és mellrákhoz is vezethet.
 
A reprodukciós egészséghez kapcsolódó kutatások akkor kezdődtek, amikor dán vizsgálatok a spermaszám drámai csökkenését mutatták ki az elmúlt évtizedekben, ezzel párhuzamosan pedig a hererák száma ugrásszerűen megemelkedett. Mivel a változások ilyen rövid idő alatt következtek be, a kutatók meg vannak győződve arról, hogy elsősorban környezeti tényezők magyarázzák ezt a változást, nem pedig genetikai tényezők.

Bár az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2010-es véleménye az, hogy nem kell csökkenteni a BPA-t az élelmiszerek csomagolásaiban, ám a szervezet véleményében azt is hozzátette, hogy az anyag szervezetre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatban további kutatások szükségesek. Gyakorlatilag ehhez az állásponthoz csatlakozott az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) valamint a WHO (World Health Organization) is.
 
A BEUC a szervezetek véleményeihez azt tette hozzá, hogy azok nem számolnak a vegyi anyagok „koktél-hatásával”, vagyis azzal a jelenséggel, amikor különböző vegyi anyagok találkoznak és keverednek az emberi szervezetben. A BEUC szerint: „Mivel a jelenlegi kockázatértékelési és kockázatkezelési módszerek nem megfelelők, azokat frissíteni kell, hogy vegyék figyelembe a vegyi anyagok ilyen irányú hatását.”
 
A Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet fokozatosan megszüntetné a BPA alkalmazását, elsősorban az élelmiszeriparban, olyan tárgyakban, melyek kisgyermekekkel kerülnek kapcsolatba, valamint a nyomdák és nyomtatók festékében.
 
A szervezet felhívta az Európa Tanács figyelmét, hogy foglalkozzon behatóbban a kérdéssel, és azt javasolja, hogy a REACH (a vegyi anyagokra vonatkozó EU-s szabályozás – a szerk.) értelmében a BPA minősüljön különös aggodalomra okot adó anyagnak.