Hosszú egyeztetési folyamatot követően 2012. március 30-án az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent az úgynevezett SEPA végdátum szabályozás. Az euróövezeti tagországokban az átállás végső határideje egységesen 2014. február 1., a nem euróövezeti tagállamokban pedig 2016. október 31.

Az Egységes Euró Fizetési Övezetben (SEPA) a gazdasági élet szereplői tartózkodási helytől függetlenül, országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel (díjak, teljesítési idők, jogi keretek tekintetében), ugyanolyan egyszerűen és olcsón tudják fizetési műveleteiket végrehajtani, ahogy ezt jelenleg saját országukban is teszik.
 
A SEPA célkitűzéseihez az Európai Unió 27 tagállama valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc is csatlakoztak. A 32 tagállam 490 millió lakosa és gazdasága évente mintegy 71,5 milliárd elektronikus tranzakciót bonyolít le egymás között. SEPA szolgáltatások alatt olyan fizetési módokat, eljárásokat és szabványokat értünk, melyek az euró övezeten belül egységesek, és amelyek folyamatosan felváltják a sajátos nemzeti fizetési módokat és szabványokat.
 
A SEPA fizetési módok (átutalás és beszedés) jelentősen megkönnyítik az euróban történő banki átutalások és beszedések alkalmazását. Az új rendszer célja, hogy országhatároktól függetlenül, egységes szabályok alapján lehessen euró fizetéseket lebonyolítani az Európai Unión belül, csökkenjen a számlatulajdonosok által fizetendő díj, és nőjön a bankok közti verseny.
 
A döntés azt jelenti, hogy a határidők lejártát követően euró átutalásokat és beszedéseket kizárólag SEPA szabályok szerint lehet teljesíteni. Az európai bankok által megvalósított SEPA projekt célja a jelenlegi nemzeti átutalási és beszedési módok felváltása közös uniós szintű eljárásokkal.

Sari Essayah finn képviselő, a téma egyik kidolgozója korábban úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy külföldi munkavállaláskor nem kell majd új bankszámlát nyitni, a fizetést az otthoni számlára is lehet majd kérni. A vállalatoknak pedig elég lesz csupán egyetlen egy európai számlaszám.
 
A fizetés megkönnyítése más területen, így például az internetes kereskedelemben is jót tehet a versenynek, ami végső soron az árak csökkenéséhez vezethet.
 
A szabályok változásával, a díjak csökkentésével, a bankok közötti verseny erősödésével - az Európai Bizottság számításai szerint- hatalmas, számokban kifejezve legalább 123 milliárd eurós hasznot érhet el az európai gazdaság.
 
A finn képviselő szerint ugyanakkor nem fogunk minden előnyt egy csapásra érezni. Mint elmondta, az átutalások költségeit általában a számlavezetés éves díjába számítják bele. Hosszú távon a versenynek köszönhetően ezeknek is olcsóbbá kell válniuk. Ezeket a díjakat a számlatulajdonosok nem ismerik pontosan, ezért ezeknek a csökkentése sem biztos, hogy látható lesz majd.

A pénzforgalom szereplői számára minden szempontból előnyös a SEPA fizetési módok alkalmazása, különös tekintettel a vállalkozásokra és a közintézményekre, amelyek egy fizetési számláról, egységes szabályok szerint bonyolíthatják le teljes - belföldi és határokon túlra irányuló - euró pénzforgalmukat az Európai Unió tagállamaiban.
 
Kizárólagossá válik a nemzetközi bankszámlaszám (IBAN). Ez azt jelenti, hogy a ma általánosan elvárt BIC azonosító (SWIFT kód) szükségtelenné válik a megbízásokon. A rendelet meghatározza a fizetési láncban, tehát a megbízásokon, a bankközi elszámolásban, valamint a számlakivonaton továbbítandó adatok minimális körét. A rendszeres beszedésre szóló felhatalmazásokat az átállástól függetlenül jogfolytonosnak kell tekinteni. A SEPA beszedésben a szabályozás biztosítja a feltétel nélküli pénzvisszatérítés lehetőségét.
 
Magyarországon a rendelet az euró átutalások vonatkozásában egyszerűsítést és a korábbinál kiszámíthatóbb feltételeket fog eredményezni. A SEPA beszedések pedig kínálatbővülést jelentenek majd a pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei számára.