A rendelet az eurózónán belüli tagállamok esetében 2014. február 1-től kötelező érvényű lesz, míg az eurozónán kívüli tagországok – így Magyarország esetében is – legkésőbb 2016. október 31-ig alkalmazni kell a rendszert. A rendelet hatálya csak az euróban lebonyolított átutalásokra és beszedésekre terjed ki, tehát a forintban végzett fizetési műveleteket nem érinti.
 
A rendelet eredményeként, a rendelkezések bevezetését követően egyetlen bankszámlával rendelkezve is hasonlóan könnyű lesz átutalásokat és csoportos beszedéseket lebonyolítani az Európai Unió minden tagállamában, mint a belföldi fizetési műveleteknél. A rendelet értelmében ugyanis az Unió valamennyi bankjának biztosítania kell azokat a technikai követelményeket, amelyek alapján az euróban történő tranzakciók azonos feltételek szerint teljesülhetnek. Ezen technikai követelmények közé tartozik például a BIC kód fokozatos kivezetése a rendszerből, a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőknek elegendő lesz a külföldi átutalásokhoz az IBAN kódot megadni. Továbbá a bankoknak technikailag biztosítaniuk kell az egyes fizetési rendszerek közötti átjárhatóságot is, többek között az ún. ISO 20022 XML szabvány bevezetésével, illetve azzal, hogy kerülik az átjárhatóságot korlátozó további szabályokat. Egységesítésre kerül azon adatok köre is, amelyeket a határon átnyúló tranzakciók teljesítéséhez a fizető feleknek és a kedvezményezetteknek meg kell adniuk, ráadásul a rendelet szabályozza a beszedések esetén felszámítható bankközi díjakat is.
 
A technikai könnyítések következményeként, az új szabályok bevezetését követően például külföldi munkavállalás esetén nem kell majd új bankszámlát nyitni, és a fizetést az otthoni bankszámlájára utalhatja a munkáltató, amely összeg így az otthon maradó családtagoknak is könnyebben elérhetővé válik.

„Joggal feltételezhetjük, hogy a rendelet hatására jelentősen nő majd azon bankok száma, melyek szolgáltatásai közül választhatnak a fogyasztók, vagyis erősödhet a bankok közötti verseny is, ami végeredményben a szolgáltatási költségek csökkenésével jár. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a rendelet a bankok részére is üzleti lehetőségeik bővítését kínálja, hiszen az új piacok megnyílásával szolgáltatásaikat az Európai Unióban bárhol könnyedén elérhetővé tehetik. Összességében tehát azt gondolom, az új szabályozással hosszú távon minden szereplő jól jár.” – mondta Dr. Erdős Gábor, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda bank- és finanszírozási csoportjának vezetője.
 
Az Egységes Euró Fizetési Övezetben a gazdasági élet szereplői tartózkodási helytől függetlenül, országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel (díjak, teljesítési idők, jogi keretek tekintetében), ugyanolyan egyszerűen és olcsón tudják fizetési műveleteiket végrehajtani, ahogy ezt jelenleg saját országukban is teszik. A SEPA célkitűzéseihez az Európai Unió 27 tagállama valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc is csatlakoztak.