Jelen cikknek elsősorban az a célja, hogy a kompakt fénycsövek nemzetközi (ICRT-s) tesztjének részletes eredményeit ismertesse. Nem kerülhető meg ugyanakkor az a tény, hogy az európai uniós határozat napvilágra kerülése óta nagyon sok fórumon folyik a vita ezen fényforrások tulajdonságairól. Ha ugyanis a világításra szolgáló termékeket objektíven kell értékelni (márpedig hogyan másként?), akkor megkerülhetetlen szempont például a fényerő, a színélmény, a tényleges fogyasztás, illetve az, hogy ezen tulajdonságokat a bekapcsolás után mennyi idő elteltével érik el. A hagyományos izzóknál ugyanis – még a legolcsóbbaknál is – ezek a jellemzők nagyjából állandók; ehhez szoktunk. Igaz, hogy energiafelvételük jelentős része hővé alakul – feleslegesen…
 
A másik oldalról egészen bizonyos a kompakt fénycsövek két legfontosabb, fölényes előnye: az energiatakarékosság és a tartósság. Ehhez csak annyit kell hozzáfűznünk, hogy a gyanúsan olcsó, kb. 300 forint alatti izzók megvásárlását egyértelműen minden orgánum ellenjavallja. Az egy helyen nemes egyszerűséggel „kínai ipari szemét”-ként jellemzett termékek sok esetben már az első néhány kapcsoláskor tönkremennek, vagy a kibocsátott csekély fényerőhöz képest kellemetlen színhatásúak vagy zajosak. Mint sok más témára, erre is vonatkozik tehát az, hogy csakis a kedvező ár nem lehet döntő szempont. Inkább ismert márkát (és az azzal járó presztízsre nyilván valamelyest kényes hátteret) érdemes választani.
 
Fontos tudnivaló még, hogy a piacon nem csak a kompakt fénycsövek maradnak 2012 után: a korábbi választékból a halogén izzók gyártása nem szűnik meg, hiszen azok az izzószálas égőknél lényegesen kevesebb (bár a kompakt csöveknél több) áramot fogyasztanak. És új technológiák is jönnek, vélhetően a LED-technika további fejlődésével.

Sok szempontból, sokan vitatják tehát a hagyományos izzókat Európából száműző intézkedést. Ezen kérdések egy részére választ kaphatunk, ha a mellékelt teszttáblázatot tanulmányozzuk, más részük valószínűleg még sokáig tartja magát, legfeljebb a közeljövő műszaki fejlesztései rendezik megnyugtatóan azokat.
 
Egyes vélekedések szerint az egész csak egy ipari érdekszféra mesterkedése egy másik érdekszféra ellen, hiszen az energiapazarlásban sok más háztartási berendezés – különösen a légkondicionálók – sokkal inkább ludas. Ebbe nehéz belelátni, annyi azonban biztos, hogy a GE Hungaryt (a korábbi Tungsramot) mint a hagyományos izzók jelentős gyártóját érzékenyen érinti az intézkedés.

A kompakt fénycsövek propagandája legtöbbször arról szól, hogy az adott (pl. 11 W) teljesítményű eszköz fényereje milyen izzószálas égőének felel meg (pl. 60 W). Az ICRT tesztjében ez a kérdés hangsúlyos. Kiderül, hogy az esetek jelentős részében az analógia egy kicsit túl van „füllentve”. Más termékeknél viszont a mérhető fényerősség igaznak bizonyul, de szubjektíve mégis sötétebbnek érezhetjük a színhatások eltérése miatt. Tudvalévő ugyanakkor, hogy egy helyiség megvilágításában fontos a visszavert fény is, tehát a falak, a mennyezet és a berendezés színe, valamint a természetes bevilágítás szintén befolyásolja a fényérzetet

A kompakt izzók egyhuzamban történő, tartós használatnál az arra érzékenyeknél szemfáradás, fejfájás léphet fel. Ez minden bizonnyal azokat érinti leginkább, akiket a neoncsövek és a számítógép képernyőjének vibrálása is zavar. Joggal lehet ugyanakkor abban reménykedni, hogy a jobb minőségű kompakt fénycsöveknél a fejlesztések során ki lehet küszöbölni ezeket a hatásokat. Ennek hangsúlyozása a piaci verseny és a reklám egyik lehetséges iránya.

Gyakran említett kritika, hogy a kompakt csövek fénye nem adja vissza a dolgok eredeti színét, mert a színkibocsátási karakterisztikája eltér a természetes fényétől. Hullasápadt, zöldes vagy éppen lilás egyenködről is lehet értesülni e véleményekből. Az azonban mára kiderült, hogy e hatás a fénycsövek minőségével fordítva arányos, azaz a fejlettebb, drágább fénycsövek színkibocsátása jelentősen kedvezőbb olcsóbb társaiknál. Másrészt az erre különösen érzékenyeknek a halogén izzók használatát lehet javasolni.

Amikor a kompakt fénycsövet felkapcsoljuk, nem azonnal a teljes fényerőt produkálja. Az energiatakarékosságnak ez az egyik titka, bár a legnagyobb fogyasztást ezek az égők is a felfénylés idején igénylik. Ez a fényerő-késlekedés a teszt tanúsága szerint minőségi kérdés, a jobbak, fejlettebbek gyorsabban érik el maximális fényüket. Az azonban elgondolkodtató, hogy lakásunk egyes helyiségeiben (pl. a kamrában) esetleg rövidebb ideig, csak másodpercekig szeretnénk tartózkodni, mint amennyi időt a megfelelő fényre várni kellene. Ezeket az égőket amúgy is keveset használjuk, azaz fogyasztásuk és elhasználódásuk sem számottevő tétel. Erre azt lehet javasolni, hogy „spájzoljunk” el néhány hagyományos 40-es vagy 60-as Tungsram hagyományos izzót. Mire azok kiégnek, biztosan lesznek már olcsó LED-ek.

Ez általában szoros szimbiózisban van az energiatakarékossággal. Itt azért kell külön tárgyalni, mert amíg a kompakt fénycsövek energiafelhasználás szempontjából egyértelműen kedvezőbbek a hagyományos izzóknál, hulladékként nagyobb veszélyt rejtenek a környezetre. A mai kompakt fénycsövek higanyt, foszfort, polimereket tartalmaznak, tehát mindenképpen indokolt a veszélyes hulladékként való szelektív kezelésük. Amennyiben ez megoldott, vagy a további fejlesztés során a potenciálisan káros anyagok kiküszöbölhetőek lesznek, akkor a káros hatások sem lesznek számottevőek. E szempontból indokolt talán leginkább a kétely, hogy a hagyományos izzók betiltása nem volt-e egy kissé elhamarkodott lépés?

Nem könnyű kérdés, pedig voltaképpen az egész vita fontos része a megtérülés. Három fő szempontot kell ehhez egyidejűleg figyelembe venni:

• A hagyományos izzót olcsón adják, a most kaphatók átlagára (ráadásul szinte függetlenül a teljesítménytől) bőven nem éri el a 100 forintot. Viszont az általuk elfogyasztott áram díja jelentős lesz. Az elvárható minőségű kompakt fénycső ára ennek többszöröse, jelenleg 500-2000 forint között sokféle termék kapható, amit viszont visszanyerhetünk a negyed-ötödannyi fogyasztáson. De nem azt jelenti ez, hogy a spórolásunkat – legalább részben előre – visszavették tőlünk?
• A megtérülésnek fontos összetevője a tartósság. A legalább középkategóriás kompakt fénycsöveknél legtöbbször 6000-8000 működési óra az ígért élettartam (a hagyományos izzók 1000 órájához képest). Az biztos, hogy amennyiben ez teljesül, akkor jól járunk vele anyagilag. De mi a helyzet, ha az égőnk idő előtt elromlik? Az izzó jellegénél és egyedi értékénél fogva fogyóeszköz, azaz nem tartozik a kötelező jótállással védett termékkörbe. Egyedi panaszunkkal – főként ha a termék fél éven túl hibásodik meg, így a szavatossági igény érvényesítésekor a bizonyítási kötelezettség minket terhel – nehezen érhetünk célt.
• Elég kevesen látják biztosan a jövőt, például azt, hogyan alakulnak a lakossági áramtarifák. A kompakt fénycsövek szerencsés esetben sokáig, évekig kitartanak, ez alatt akár nagyon jelentős tarifaváltozások is lehetnek. Persze nyilván nem akkorák (és olyan irányúak), hogy az energiatakarékosság értelmét veszíthesse, de az kétségkívül érdekes kérdés, hogy legfőbb szempontként a legesleghosszabb élettartamot preferáljuk-e csúcskategóriás beszerzési áron, vagy elégedjünk meg a tisztes jó minőséggel és élettartammal?

 
E szempontok bonyolultsága miatt egyik testvérlapunk, a brit Which? például egy hasonló teszt alkalmával úgy döntött, hogy a kompakt fénycsövek értékelésekor teljesen figyelmen kívül hagy minden, pénzzel kapcsolatos kérdést, és csak a mérhető műszaki adatok alapján osztályoz. Ennél itt, a Kosár magazinban most annyival vállalkozunk többre, hogy az ICRT vizsgálatának adatsorából közöljük a becsült megtérülési idő értékeit, amelyek a fentiek értelmében kissé bizonytalanok az aktuális hazai viszonyokra, de egymáshoz képest mindenképpen irányadóak.