Időről időre felbukkannak olyan hírek, amelyek arról számolnak be, hogy egyes éttermekben, szórakozóhelyeken több százezer forintot számláztak ki néhány pohár italért, illetve külön lista is készült azokról a helyekről, ahol előfordult túlszámlázás, vagy esetleg fenyegetéssel kényszerítették ki a fizetést. Bár ilyen helyzetekbe általában külföldi turisták kerülnek (a hírhedt vendéglátóhelyek úgynevezett feketelistája több budapesti nagykövetség oldalán is megtalálható), mégis mindenkinek ajánlatos odafigyelni. Mielőtt beülnénk valahová ebédelni, vacsorázni, érdemes tájékozódni arról, hogy mennyit kell fizetni az ételekért, italokért. Azokon a helyeken, ahol a vendégeket felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet étel- és italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni.

A szervizdíj nem borravaló!

Egyes külföldi országokban bevett gyakorlat, itthon pedig néhány éve terjedt el az úgynevezett szervizdíj, vagyis felszolgálási díj. Ezt a borravalóval azonosítják sokan – tévesen. A felszolgálási díj valójában a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj. Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (így különösen a felszolgálási, szállítási, kiszállási díjat), a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken) kell feltüntetni.
Fontos, hogy a felszolgálási díjat elkülönítetten fel kell tüntetni a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán is.

Számlák és árak

Fizetéskor ellenőrizzük a számolás pontosságát, azt, hogy a számlában feltüntetett árak megegyeznek-e az árlapon feltüntetettel. Amennyiben nem, nyugodtan reklamáljunk.
Itt is érvényes az a szabály, hogy több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb ár felszámítására. Ne fogadjuk el az olyan kifogást, miszerint még nem volt idejük átírni az étlapot stb.!

Kié a lopás kára?

Több mint kellemetlen, ha miközben békésen ebédelünk, valaki ellopja kabátunkat, táskánkat. Felmerül a kérdés, hogy ki viseli ilyenkor kárunkat.
Az éttermekben, kávéházakban, sörözőkben, egyéb szórakozóhelyeken a vendégek rendszerint nincsenek olyan helyzetben, hogy a bevitt holmijukra állandóan felügyelhessenek, ezért az üzembentartónak kell azok biztonságáról gondoskodni. Jó, ha tudjuk azonban, hogy az üzemeltető felelőssége csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helyiségeibe rendszerint magukkal szoktak vinni (így például a csomagokra általában nem). Valamint, ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartoznak felelősséggel. Ha tehát volt ugyan ruhatár, de mi inkább a szék karfájára akasztottuk fel a holminkat, akkor ezért a felelősség minket terhel. A fenti korlátozások nem érvényesülnek, ha a látogató bizonyítja, hogy a vendéglátó üzlet nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
„Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy a fogasokon elhelyezett tárgyakért felelősséget nem vállalunk!” Ugye láttunk már ilyen kiírást? Azonban a fogasról ellopott holmiért is kérhetünk kártérítést, ha más módon – például ruhatár üzemeltetésével – nem gondoskodtak a vendégek dolgainak megőrzéséről.

Hová forduljunk?

Amennyiben a fentiektől eltérőt tapasztalunk, éljünk panasszal! Kifogásunkról minden esetben még a helyszínen vetessünk fel jegyzőkönyvet! Bejelentéssel élhetünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szervénél, anyagi követelésnél pedig, ha nem sikerül rendezni az ügyet, érdemes békéltető testülethez fordulni.