Tudta ezt?
Jogaink online aukciós vásárlás esetén
Információszerzéstől az elállásig
2010.április 12
Idehaza is egyre több termék cserél gazdát internetes aukciós oldalakon keresztül, azonban érdemes néhány dologra odafigyelni, ha meg akarjuk kímélni magunkat a bosszúságoktól.
Mielőtt bármire is licitálnánk, figyelmesen olvassuk el a portál üzletszabályzatát, tisztázzuk az eladó személyét (magánszemély vagy vállalkozás), és a vételáron kívüli járulékos (például szállítási) költségeket. Lehetőleg olyan aukciós oldalon vásároljunk, ahol ellenőrzik a regisztráló felhasználók adatait: így kisebb eséllyel leszünk csalás áldozatai.
Elállási jog
Ha internetes webáruházból rendelünk terméket, akkor a távollévők között kötött szerződésekről szóló jogszabály értelmében főszabályként nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhatunk a szerződéstől. Ez a fogyasztót védő garancia, hiszen előfordulhat, hogy kézhez véve az árut, az valamiért nem tetszik. Jó, ha tudjuk azonban, hogy az árverésen kötött szerződésekre nem terjed ki e rendelet hatálya!
Ajánlat – szerződés létrejötte
Az aukciós portálok üzletszabályzata szerint licitnél az eladó jogilag csupán ajánlattételi felhívást tesz, ezt követően maguk a lehetséges vevők teszik meg az ajánlatot. Az eladó általában arra köteles, hogy az ajánlatok megtételére nyitva álló határidőn belül beérkezett legnagyobb összegű licitálóval – az ajánlatban foglalt tartalmú – szerződést kössön.
Hibás teljesítés – eltérés a magánszemélyek közötti ügyleteknél
Amennyiben nem azt kaptuk, amit megrendeltünk, hibás teljesítésről beszélhetünk. Fontos, hogy ha nem fogyasztói szerződésről van szó, tehát nem vállalkozástól, hanem magánszemélytől vásárolunk, némileg más szabályok vonatkoznak a szavatossági jogok érvényesítésére. Így például a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidőn belül érvényesíthetjük szavatossági jogainkat. Amennyiben menthető okból nem tudjuk igényünket érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva ezen időn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolognál három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Fogyasztói szerződésnél a vonatkozó jogszabály kimondja: az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Tehát amennyiben a cég nem akarja elismerni a fogyasztó szavatossági igényét (például, szerinte azért ment tönkre a termék, mert a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta), akkor a vásárlást követő első hat hónapban őt terheli a bizonyítási kötelezettség. Magánszemélyek egymás közötti ügyleteinél ez a szabály viszont nem érvényesül.
Akár magánszemélytől, akár vállalkozástól vásárolunk, minőségi kifogásnál elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, ezek hiányában pedig megfelelő árleszállítást, illetve elállhatunk a szerződéstől. Ez utóbbi azt jelenti, hogy visszaadjuk a terméket és visszakapjuk a vételárat.
A teljesítés kérdése – kárveszély
Ha értékesebb vagy törékeny árut veszünk, figyeljünk oda arra, hogy legyen lehetőség a személyes átvételre, ne csak a postai szállításra. Még messze lakva se sajnáljuk a fáradságot a személyes átvételre, így elkerülhetjük, hogy szállításnál megsérüljön a termék. Igen komoly vitára adhat okot ugyanis, hogy kit terhel a felelősség, ha sérülten érkezik az áru.
A teljesítés helye főszabályként az eladó lakóhelye. A teljesítésnek azért van jelentősége, mert ezzel száll át a kárveszély. Ha az eladó lakóhelyén történő átvétel a mi kötelezettségünk, ez azt jelenti, hogy a szállításból eredő károkat mi viseljük, nem az eladó. Ha viszont vállalja, hogy saját maga leszállítja a terméket, akkor főszabályként felel a szállítás során bekövetkezett károkért.
Amennyiben az áru szállítása postai úton történik, a posta a jogszabályokban foglaltak szerint felelősséggel tartozik a dologban bekövetkezett károkért.
Vitarendezési lehetőség
Amennyiben vita merül fel a felek között, és azt nem sikerül rendezni, akkor, ha az eladó magánszemély, kizárólag a bírósági út áll rendelkezésre, hiszen két magánszemély jogvitájában a békéltető testületek nem tudnak eljárni.