Jog
Megtévesztő árubemutatók
Nem gyógyít a BNM mágnesterápiás matrac
2015. május 27.,
GVH/SV
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Varosetta Kft. „v.a.” (Varosetta) több ízben is megtévesztette a fogyasztókat a BNM pulzáló mágnesterápiás készülékről, mert a matracot valótlan gyógyító hatásokkal népszerűsítette, és azonnali döntésre is késztette a fogyasztókat az árubemutatókon elérhető árkedvezményt hangsúlyozva. A jogsértés elkövetéséért a kiszabható maximális bírságot rótta ki a GVH.
A Varosetta 2012 novemberétől 2013 márciusáig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a termékbemutatókon elmondott tájékoztatásai több szempontból is jogsértőek voltak. A GVH megállapította, hogy a Varosetta valótlanul állította, hogy a BNM pulzáló mágnesterápiás készülék
- alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására, mert nem rendelkezett az egyes állítások alátámasztására alkalmas klinikai értékeléssel;
- csak a termékbemutató ideje alatt és bizonyos feltételek mellett volt elérhető a hirdetett kedvező áron, amivel a fogyasztót azonnali döntéshozatalra késztették, megfosztva őt a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól;
- különleges árkedvezménnyel vásárolható meg, ugyanis nem igazolta, hogy a nem akciós magasabb árat (990.000 forint) valaha alkalmazta volna.
A GVH a bírság kiszabásakor a mágnesterápiás matrac a vizsgált időszakra vonatkozó árbevételi adataiból indult ki, az árubemutatók költsége ugyanis nem ismeretes. A Varosetta azonban nem közölte árbevételi adatait a vizsgált időszakra, így a GVH az utolsó hitelesen lezárt üzleti év (2012) nettó árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.
A GVH a bírság kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy
• a készülék az egészség megőrzésével, helyreállításával kapcsolatos bizalmi jellegű termék;
• a termék fogyasztói ára rendkívül magas, így a termék megvásárlása jelentős beruházásnak tekinthető;
• a megcélzott fogyasztói kör jelentős része – az egészségügyi problémákkal küzdő, és ebből adódóan a hasonló magatartásokra fokozottan érzékeny, döntési folyamatukban sérülékenyebb fogyasztók – fokozottan kiszolgáltatott.