Tudta ezt?
Az ingatlanok 40 százaléka alulbiztosított
2015. május 22.,
biztositasiszemle.hu/SV
A magyarországi lakóingatlanok közel 70 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, ugyanakkor a szerződések alig 20%-át ellenőrizték az elmúlt 1 évben, több mint 60 százalékukat pedig 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta nem vizsgálták felül.
Ennek következtében a biztosítások közel 40 százalékánál könnyen előfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedő fedezetet. – derül ki a Genertel felmérésből.
A Mabisz adatai alapján az elmúlt évek negatív tendenciája után - 2010 és 2013 között közel 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerződések száma-, 2014-ben 13 ezerrel növekedett a szerződésszám az előző évhez képest, így mostanra elérte a 2,999 milliót.
Napjainkban nagyságrendileg a lakóingatlanok 70 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással. „A penetráció mértéke köszönhető az értékesítési csatornák számának és minőségének, valamint a számtalan online kötési lehetőségeknek egyaránt. Mindezek együttes hatása alapvetően befolyásolja a biztosított lakások számát.” – véli Lengyel Zoltán, a Genertel értékesítési vezetője.
Bár a magyarországi lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magas, a Genertel 500 fős lekérdezéséből az derült ki, hogy a megkérdezettek nem szívesen áldoznak arra időt, hogy a biztosítási szerződésüket időről időre felülvizsgálják, és amennyiben szükséges, megújítsák. Bár a család egyik legfontosabb vagyontárgyáról van szó, megdöbbentő, hogy a válaszadók 61 százaléka azzal sincsen tisztában, hogy lakásbiztosítása megfelelő védelmet nyújt-e. A felmérésből az is kiderült, hogy a lakásbiztosítási szerződések csupán 20%-át újították meg az elmúlt 1 évben, míg több mint 60 százalékukat 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta nem módosították.
„A lakás értéke jelentősen változhat bővítés vagy korszerűsítés során, de az ingóságok értéke is megugorhat nagyobb értékű elektronikai eszközök vásárlása esetén – hangsúlyozza Lengyel Zoltán. – Ha a biztosítást nem igazítják az új körülményekhez, az ingatlan alulbiztosított lesz, így kár esetén a biztosító csak részlegesen tud kártérítést nyújtani.”
Évente tehát mindenképpen fontos átgondolni, milyen értéknövelő beruházásokat végeztünk az ingatlanban. Ilyen lehet a lakásfelújítás, új elektronikai eszköz beszerzése, új bútor vásárlása, a ház leszigetelése vagy az épülethez való hozzáépítés is. Jelezzük mindezt a biztosítónknak, és érdemes új kalkulációt is kérni, különben kár esetén könnyen előfordulhat, hogy a biztosító csak részlegesen fogja a kárt megtéríteni.
A biztosítók kedvező díjkínálatának következtében lehetőség van személyre, ingatlanra szabott, kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmazó szerződések kötésére. A nem kellő védelmet nyújtó lakásbiztosítások hátrányai csak a bekövetkezett baj esetén válnak igazán érezhetővé.
Az elmúlt években a Genertelnél leggyakrabban jelzett ingatlanhoz kapcsolódó káresetek a vihar-, vezetékes vízkár, valamint az üvegtörés voltak.
A felmérés válaszadói a leginkább tartott kockázatok között a tűzön és betörésen kívül a vizet és elektronikus hibákat, villámkárt említették, mint azokat, amitől a leginkább szeretnék megóvni ingatlanjukat és ingóságaikat.
A megkérdezettek 70 százaléka változatlanul az árat, illetve a kedvezményeket tekinti elsődlegesnek, amikor biztosítót választ, kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.