Jog
Hatékonyabb panaszrendezés
2015. május 19.,
NFM/SV
Magyarországon 16 éve működnek békéltető testületek a fővárosi és megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett. Ezek az országszerte, minden megyében és a fővárosban is elérhető, független szervezetek azért jöttek létre, hogy gyors és ingyenes vitarendezési lehetőséget nyújtsanak a fogyasztók részére. Az állampolgárok és a vállalkozások közötti megegyezésre törekvő vitarendezési fórumok eredményes működését a Kormány még hatékonyabbá teszi, ezzel is erősítve a magyar fogyasztók jogainak védelmét.
Az uniós szabályok szerint szigorítani kell a vállalatok jelenlétét az alternatív fogyasztóvédelmi vitarendezésben, a parlament elé hétfőn került törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja - mondta Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára az M1 csatornán hétfőn.
A jövőben 15 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatók azok a kis- és középvállalkozások (kkv), amelyek nem jelennek meg a békéltető testület előtt, a multik esetében pedig az éves bevétel 2 százalékáig terjedhet a bírság - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A törvénymódosítás a panaszosokkal való aktív kommunikációra kötelezi a cégeket. Előírja, hogy a vállalkozás a fogyasztó által benyújtott panaszra köteles írásbeli választ küldeni, amelyben felhívja a figyelmet a békéltető testületek, mint vitarendező fórumok lehetőségére is.
A törvénytervezet előírja a békéltető testületek számára, hogy naprakész, az eljárásukat részletesen ismertető és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott honlapot működtessenek. Az állampolgárok így a jövőben kérelmeiket online is benyújthatják, továbbá fogyasztói jogaikról könnyebben, átláthatóbban tájékozódhatnak.
A testületek alapvető célja, hogy az emberek és a cégek közötti reklamációs ügyekben minél hamarabb egyezségre jussanak. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a testület határozatot hoz, amelyet a cégnek a megszabott határidőn belül teljesítenie kell.
Ennek elmaradása esetén végrehajtási eljárás kezdeményezhető. Ezzel elkerülhetőek a hosszadalmas bírósági eljárások, és ha az igény jogos, a fogyasztó is könnyen és gyorsan kapja vissza a pénzét, vagy részesül egyéb kompenzációban. A békéltető testületek iránti bizalom folyamatosan nő: míg 2006-ban 3542 üggyel fordultak hozzájuk az állampolgárok, 2014-ben már több mint 10 000 reklamációt kezeltek. A tavalyi évben a vállalkozások 75 %-a együttműködött a békéltetőtestület vitarendező eljárásában, remélhetőleg az új szabályozások és az egyszerűsített eljárásrend még több vállalkozás együttműködését segíti elő.
A cégnek emellett a testületi meghallgatáson biztosítania kell az egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét. Ha a vállalkozás megsérti ezt az együttműködési kötelezettséget, a fogyasztóvédelmi törvény alapján bírságot szabnak ki rá. Ugyanakkor a együttműködő vállalkozások számára a békéltető testület általi problémarendezés semmilyen plusz terhet nem jelent, és nem éri őket sérelem. Ez az alternatív vitarendezési fórum jelentősen egyszerűsíti a fogyasztók érdekérvényesítését, amellyel az eljárási idő az ügy jellegétől függően 3-4 hónapra rövidül le. Ez az éveken át tartó bírósági eljárásokhoz képest nagy változást jelent.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
