Az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok egyértelműen úgy rendelkeznek, hogy szolgáltatás korlátozásának csak előzetes értesítést követően abban az esetben van helye, ha az előfizető az abban szereplő tartozását az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos határidő alatt sem rendezi.
 
Az eljárásban a feltárt események és tények szerint a szolgáltató a vonatkozó jogszabályokat és a saját általános szerződési feltételeit is ismételten megsértette. Olyan előfizetőknél is alkalmazta a szolgáltatások korlátozását, akiknél a jogszabály által előírt értesítési kötelezettségének nem tett igazolhatóan eleget. Az előzetes felszólító leveleket ugyanis normál postai küldeményként küldte el, így sem azt nem tudta az eljárás során igazolni, hogy erre mikor került sor, sem pedig azt, hogy a levelek az előfizetőkhöz eljutottak-e és ha igen, milyen időpontban. Ugyancsak jogsértést követett el a szolgáltató azzal, hogy a díjtartozások megfizetésére nem biztosította a jogszabályban előírt 30 napos határidőt, mivel a 30 napot az erre vonatkozó felszólítás keltétől, nem pedig annak az előfizetőhöz való megérkezésétől számította, noha a jogszabály az utóbbit írja elő. Jogsértést követett el a szolgáltató továbbá azzal is, hogy a szolgáltatást abban az esetben is korlátozta, ha az előfizető az eredeti tartozását megfizette, de a folyószámláján később keletkezett lejárt tartozás szerepelt.
 
Elengedhetetlen a szabályok betartása
 
A vizsgálatban nem egyedi esetekről, hanem a szolgáltató általánosan, hosszú idő óta követett gyakorlatáról van szó, és a szolgáltató a vezetékes elektronikus hírközlési szolgáltatások hazai piacának legnagyobb, több millió előfizetőt kiszolgáló szereplője. A szolgáltató a vizsgált időszakban a helyhez kötött telefon-, a helyhez kötött internet hozzáférési, valamint a vezetékes, műholdas és IP-alapú műsorterjesztési szolgáltatásokat 72 300 esetben korlátozta díjtartozás miatt, és ugyanebben az időszakban 32 087 előfizetőnek számított fel visszakapcsolási díjat.
 
A Magyar Telekom szolgáltatáskorlátozással összefüggő gyakorlatát a jelen vizsgálatig korábban már 23 alkalommal vizsgálta a hatóság. Ezek közül 12 alkalommal felszólította és kötelezte a céget az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok és az általános szerződési feltételek szerinti megfelelő szolgáltatásnyújtásra, ezeken felül pedig további 11 alkalommal összesen 23 millió forint értékben pénzbírságot is kiszabott.
 
Bírság, intézkedési terv a jogszerű állapot megteremtésére
 
Az NMHH a szolgáltatót 160 millió forint bírsággal sújtotta az elektronikus hírközlési szolgáltatások korlátozására irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok és általános szerződési feltételek megsértése miatt. Mivel a jogsértéseket nem első ízben állapította meg a hatóság, a szolgáltató vezérigazgatóját – akinek felelősségi körébe tartozik a jogkövető magatartás biztosítása – ezen felül további 2 millió forintra bírságolta. A kiszabott szolgáltatói bírság a kiszabható bírság kevesebb mint egyötöde.
 
A hatóság emellett kötelezte a szolgáltatót a feltárt jogsértések megszüntetésére, valamint a jogszerű állapot helyreállítását célzó intézkedési terv készítésére és végrehajtására. A Magyar Telekom az eljárás alatt együttműködő volt, és már időközben igyekezett a beazonosított problémákra megoldást találni. Ez feladata is lesz az intézkedési terv szerint, melynek betartását az NMHH hivatalból ellenőrzi majd. Ennek eredményeképpen jelentősen javulhat a vizsgálat által érintett folyamat és csökkenhet a panaszok száma.
 
Mint ismeretes, a hatóság felügyeli az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok érvényesülését, betartását, az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését, és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A szankció formáját és a bírság mértékét a hatóság több szempontot figyelembe véve alakítja ki, így például az eset súlyát és az érintett előfizetők nagy számát, az ismételtséget, a folytonosságot, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, elért vagyoni előnyt is mérlegeli. Az elsőfokú döntés még nem jogerős, azzal szemben a szolgáltató a hatóság elnökéhez fellebbezéssel élhet, mely a pénzbírság megfizetését késlelteti.