Egy esetben állapította meg a GVH, hogy a bemutató előadások rendjének, felépítésének kifejezetten az volt célja, hogy a fogyasztót lehetőleg a szerződés azonnali megkötésére késztessék, korlátozott ideig fennálló állítólagos árkedvezményeket ígérve.
 
Az elmúlt időszakban több piaci jelzés érkezett a termékbemutatókkal összefüggésben, és a GVH jelenleg is vizsgál olyan kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek keretében a tájékoztatás termékbemutatókon is eljutott a fogyasztókhoz, az érintett fogyasztói kör tagjai pedig nyugdíjasok vagy általában sérülékeny fogyasztók.
 
A GVH joggyakorlatában leggyakrabban üdülési jogok, valamint orvostechnikai eszközök népszerűsítése volt a termékbemutatók, illetve az értékesítések tárgya. A GVH jelenleg is kiemelt jelentőséget tulajdonít az időben megosztott üdülőhasználati jogok (time share) eladásával összefüggő magatartások vizsgálatának.
 
Egy árubemutatón hitelterméket értékesítő pénzügyi intézet gyakorlatáról pedig megállapította, hogy az adott áruhitel ajánlása a jogsértő szóbeli tájékoztatásokon alapuló értékesítést támogatta.
 
A GVH a felelősség megállapításakor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben főszabályként megjelenített „érdekelvet” alkalmazza, így azon vállalkozás felelősségét állapítja meg, amelynek közvetlen érdeke a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése vagy eladásának ösztönzése. Az érdekelv alapján – a körülményektől függően – a GVH felelősnek találhatja a termékbemutatót szervező, azt megvalósító vagy a hitelt nyújtó vállalkozást is jogsértő magatartása miatt.
 
A GVH felhívja a fogyasztók figyelmét a termékbemutatók veszélyeire és ajánlja a weboldalánk közzétett tájékoztatókat: