Tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben indít hivatalból közérdekű pereket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. április 30-ig a 2014. évi XXXVIII. (Kúria törvény), illetve a 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) felhatalmazása alapján.
 
A jegybank célja ezen eljárásokban az, hogy a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg: a perrel érintett intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ÁSZF) vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai – tehát valamennyi, a keresetekben kifogásolt, az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések – tisztességtelen, s ezért érvénytelen. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, amelyeknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást tehát az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank.
 
Az elszámolási törvény szerint a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra kell kitűzni, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria törvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: а szerződéses kikötés tisztességes, s így а keresetet elutasítja; vagy а szerződéses kikötés tisztességtelen, s ezért érvénytelen.
 
Az elszámolási törvény alapján az MNB 2015 márciusában 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy azoknál sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig – élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével – alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. A fennmaradó 16 (a mellékletben felsorolt) intézmény esetében élt az MNB a közérdekű keresetindítási jogával.
 
Ha utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.

1. AEGON Magyarország Hitel Zrt.
 
2. BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet
 
3. CIB Bank Zrt.
 
4. CIB Lízing Zrt.
 
5. Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe
 
6. FHB Jelzálogbank Nyrt.
 
7. FHB Kereskedelmi Bank Zrt.
 
8. Magyar Cetelem Bank Zrt.
 
9. MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
 
10. MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.
 
11. OTP Bank Nyrt.
 
12. OTP Jelzálogbank Zrt.
 
13. Örkényi Takarékszövetkezet
 
14. SOPRON BANK BURGENLAND Zrt.
 
15. UCB Ingatlanhitel Zrt.
 
16. Zalavölgye Takarékszövetkezet