A Magyarországon élő nyolc fakopáncs-, harkály- és küllőfaj mindegyike védett, és ezek közül hét faj lakott területeken is gyakori vagy előfordul. A harkályrongálások alapvetően a habosított polisztirollemezekkel (hétköznapi nevén "hungarocel" vagy "nikecel") szigetelt és vakolatburkolattal fedett épületeket érintik.
 
De ilyen esetek nem csak külterületi, erdőségekkel határos zöldövezetekben történnek, melyek kapcsán kijelenthető, hogy az ember benyomul a madarak természetes élőhelyére, hanem belvárosi területeken is. Különösen ősszel, amikor elsősorban az egyébként nem vonuló harkályok azévi fiataljai nagyobb területeket bekóborolva bárhol feltűnhetnek, ahol (szó szerint) legalább néhány fa van - írja a Madártani Egyesület.
 
A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek: a több éve zajló országos szigetelési programnak köszönhetően egyre több épület kap ilyen burkolatot, amivel párhuzamosan folyamatosan nő az új falrongálási esetek száma. A már megrongált épületek javítása az esetek jelentős százalékában nem hoz tartós eredményt, mert a madarak nagyon nagy gyakorisággal visszatérnek a falakra, ahol elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
 
A harkályok falrongálása műszaki problémákat is okoz, elsősorban rontja a hőszigetelés hatékonyságát. A nagyobb kiterjedésű lyukaknál beázás is fenyeget, télen a beszivárgott víz megfagy, melynek következtében a külső vakolat súlyával terhelt szigetelés kisebb-nagyobb szakaszokon elválhat a faltól és akár le is szakadhat.
 
Biztos megoldást az jelentene, ha a szigetelőréteget fedő burkolat harkályálló lenne. Ennek két alternatívája, ha:
 
ez a réteg olyan sima (anyagában nem porózus, rés- és fugamentes) és markolásbiztosan kemény a sarkokon is, amin a tűhegyes karmú, elképesztő szorítóerejű harkályok sem tudnak megkapaszkodni, így esélyük sincs kárt okozni;
 
a szigetelést fedő, a harkályoknak egyébként kapaszkodófelületet jelentő felület olyan vastag és erős, hogy azt a madarak nem tudják megbontani a hajlatokban és a sarkokon sem.
 
A harkályok nem tudnak megkapaszkodni és lyukakat vájni síküvegen, sima és függőleges fém-, csiszolt műkő- és márványfelületen, ugyanakkor gond nélkül megmásszák és jelzőhangadásra rendszeresen használják (tehát csőrcsapásokkal "tesztelik") a beton- és a rozsdás fémoszlopokat, festett deszkafelületeket. Az MME ennek kapcsán felhívja a figyelmet arra is, hogy egy harkályálló felület sem jelenti feltétlenül, hogy a madarak többé nem látogatják az épületet, mert ha ez alkalmas udvarló és területkijelölő hangkeltésre (ereszcsatorna, antennatányér, beton- és fémoszlop, kandeláber fémlemez teteje stb.), a harkály rendszeresen visszatér, és innen adja le (elsősorban kora reggelenként) jellegzetes, géppuskaropogás-szerű jelzőhangját.
 
Az MME keresi a megoldás a problémára, az aktuális ombudsmani tájékoztatás szerint a riasztás hatástalansága esetén a területileg illetékes zöldhatóságtól kérhető harkálymentesítő intézkedés és akár kártalanítás is. Az MME ezért minden károsultnak azt javasolja, hogy a káreseményről tegyen bejelentést a területileg illetékes zöldhatóságnál, kérje a probléma megoldását, kérdezzen rá az alkalmazható riasztási megoldásokra és ezek engedélykötelezettségére, illetve jelezze kártérítési igényét.
 
A területileg illetékes zöldhatóságok listája elérhető itt
 
http://www.mme.hu/harkalyok_hazrongalasa
 
http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/kozerdeku-oktvszervek.php?menu=48