A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület az elmúlt öt évhez hasonlóan 2014-ben is ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez.
 
Négy kérdéscsoportot vizsgált a kutatás: a Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a legfrissebb kutatási jelentéssel kapcsolatban úgy látja, hogy „egyre jobban tudatosul az állampolgárokban, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg (59 %-uk gondolja ma így) és hogy az ilyen termékek forgalma növeli a szervezett bűnözés bevételeit (70%-uk vélekedik így). Előrelépés az is, hogy a legális internetes letöltési lehetőségek ismertsége 2013-hoz viszonyítva tovább nőtt. Míg az előző évben csak az internetezők 63%-a addig ma már 70%-uk ismer ilyen felületeket.”
 
A HENT titkára, Németh Mónika elmondta, hogy „2014-ben a megkérdezettek 77%-a nem vásárolna hamis terméket. Azokra, akik nem így döntenek továbbra is jellemző az alacsony ár preferálása és a fiatal életkor. A hamis ruházati termékeket vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt 6 évben lényeges elmozdulások mutatkoznak. Míg 2009-ben mindössze minden harmadik válaszadó utasította el kategorikusan ezen termékek vásárlását, addig 2013-ban már minden második, ma, 2014-ben pedig a megkérdezettek 56%-a zárkózik el hamis vagy bizonytalan forrásból származó ruházati termékek beszerzésétől.

Tíz magyarból három tudja eldönteni (vagy gondolja magáról, hogy képes rá), hogy egy interneten lévő tartalom legálisan került-e az internetre. Ez a szám 2010 óta nem változott érdemben.
 
Tíz internethasználóból hat szerint a legális letöltési lehetőségek kielégítőek, minden tizedik gondolja ennek az ellenkezőjét.
 
A letöltők több mint fele (55%) pénzhiánnyal indokolja a letöltést, a többiek pedig a letöltés egyszerűségére és a fájlok más forrásból való elérhetetlenségére hivatkoznak.
 
Az internetet használók több mint fele nem lenne hajlandó fizetni azért, hogy legálisan jusson hozzá a tartalmakhoz (54%), amíg azok ingyenesen is letölthetők. Ennek a csoportnak az aránya 2011 óta majdnem 15 százalékponttal nőtt. További 7 százalék azért nem fizetne a letöltésért, mert nem érdekli, hogy az legális forrásból származik-e. 16 százalék csak akkor váltana, ha jóval olcsóbban lehetne beszerezni a tartalmakat, mint jelenleg, 10 százalék pedig feltételek nélkül fizetne érte.

A HENT a fenti adatok tükrében még erőteljesebb tudatosságnövelő tevékenységet tervez, minden eszközt megragad annak érdekében, hogy valamennyi vizsgált területen hasonló eredményekről számolhasson be a Hamisítás Elleni Akciótervben megfogalmazott feladatok maradéktalan megvalósításával.”
 
A teljes tanulmány és kivonata is letölthető a HENT weboldaláról:
 
http://www.hamisitasellen.hu/2014/10/fogyasztoi-kutatasi-jelentes/