Jog
Megtévesztő reklámok probiotikumokról
2014. november 7.,
GVH/SV
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három eljárásban állapított meg jogsértést probiotikus készítmények reklámozásával kapcsolatban. A jogsértések elkövetéséért összesen 6.090.000 forint bírságot szabott ki a hivatal.
Az Actavis Hungary Gyógyszermarketing és Kereskedelmi Kft. 2011 novemberétől 2013. szeptember 4-éig jogsértő reklámozást, illetve fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg.
A GVH megállapította, hogy a Hobiot Stop étrend-kiegészítő termék
• gyógyhatására (pl. antibiotikumos kezelés, akut hasmenés, egyéb vírusok és baktériumok vagy a bélflóra egyensúlyának megbomlása miatt előforduló emésztési zavarok, egészségügyi problémák enyhíthetők, megszüntethetők), és
• egészségre gyakorolt hatására vonatkozó állítások (pl. a készítmény hozzájárul a bélflóra, az immunrendszer erősítéséhez)
nem feleltek meg az ágazati szabályokban megjelenő reklámozási rendelkezéseknek.
A vállalkozás továbbá a termék kategóriájára vonatkozóan megtévesztő tájékoztatást nyújtott. A GVH a jogsértő magatartásokat 5.000.000 forint bírsággal szankcionálta.
A Hosptess Kft. 2012 novembere és 2013. december 6. között a Sediflore-M
étrend-kiegészítő termékre vonatkozóan betegség megelőzésére, gyógyítására, illetve kezelésére vonatkozó tulajdonságokat állított, illetve olyan egészségre vonatkozó állításokat tett közzé, amelyek nem feleltek meg az ágazati szabályoknak. A jogsértés elkövetéséért 790.000 forint bírságot rótt ki a GVH.
A BG Distribution Hungary Kft. 2013. február 1-jétől szeptember 5-éig olyan reklámokat tett közzé, amelyek megtévesztették mind az orvosokat, patikusokat, mind a fogyasztókat. A GVH döntése szerint a BioGaia ProTectis Junior gyerekeknek szánt probiotikus készítmény egyediségére vonatkozóan tett megállapítások megtévesztőek, egyéb, a termék gyógyhatására (pl. megszünteti, kezeli a hasmenést, fájdalomcsökkentő hatással bír), egészségre gyakorolt hatására vonatkozó állítások pedig nem felelnek meg az ágazati reklámozási rendelkezéseknek. Emiatt a GVH 300.000 forint bírságot szabott ki.
Az eltérő bírságösszegeket a kommunikációs gyakorlatok intenzitásának különbségei indokolták. Az étrend-kiegészítők jogsértő reklámozása esetén súlyosító körülmény, ha az érintett fogyasztói körnek legalább egy része sérülékeny, enyhítő körülmény lehet, ha az utólagos tájékoztatás során (pl. a gyógyszertárakban) a fogyasztó megkapja a kellő tájékoztatást pl. a termék kategóriáját illetően.
A GVH hangsúlyozza, hogy étrend-kiegészítő termékek, így probiotikus készítmények reklámozásakor a vállalkozásoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi rendelkezéseken túl az élelmiszerek reklámozására vonatkozó ágazati jogszabályokat is, az alábbiak szerint:
• gyógyhatás nem tulajdonítható a termékeknek (e tekintetben mindegy, hogy a vállalkozás igazolja-e az állításait vagy sem),
• egészségre vonatkozó hatásról állítás megfogalmazása csak szűk keretek között, a szigorú európai normáknak megfelelően megengedett, igazolva az ágazati szabályoknak való megfelelést,
• egészségre vonatkozó hatásról tett kijelentés mellett nem szabad egészségügyi szakember ajánlásara hivatkozni,
• a reklám más tekintetben sem sugallhatja azt, hogy nem élelmiszerről, hanem gyógyszerről van szó.