A bevásárlólistát írók aránya a legfrissebb, 2014. évi kutatás szerint 44 százalék és körükben a nők, az idősek és a kisebb települések lakói jelennek meg nagyobb arányban.
 
A válaszadók harmada a boltok szórólapjait is végigböngészi az üzletválasztást megelőzően. Ennek a csoportnak a magját szintén, a nők, az idősek és a kis lélekszámú települések lakosai alkotják, továbbá – a GfK fogyasztói tipológiák mentén képzett csoportjai közül – az alacsony jövedelmű szegmensekre jellemző ez a magatartás. A szórólapokat nem csupán a bolt kiválasztásának szempontjából vizsgálja a kutatás, a válaszadók 40 százaléka ugyanis a választott üzlet szóróanyagának aktuális kínálatát is alaposan átnézi. A magyar lakosság kifejezetten akcióérzékeny, a válaszadók közel kétharmada tudatosan keresi a kereskedelmi egységek kiemelt ajánlatait. Ez az arány 2009 óta lényegében nem változott, a szórólapoknál kiemelt fogyasztói csoportok ebben a kérdésben is nagyobb súllyal jelennek meg, de a nagycsaládosok is az „akcióvadászok” közé sorolhatók. Ezzel együtt a bolton belül tájékozódó fogyasztók aránya sem változott, a felmérésben részt vevők közel fele a bolton belül ügyel az ár-érték arányra és összehasonlítja a hasonló termékek árait. Továbbá a vásárlók 47 százaléka összeveti az akciós termékek árát a normál áron elérhető termékekével.
 
A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy nem hatnak rájuk az impulzustermékek. Ez az állítás három csoportban különösen markáns: jellemzően a férfiak, az idősebbek és az alsó középosztály érve a „költségvetési fegyelem”, a szerényebb megélhetésűek pedig a jövedelmi korlátok miatt nem térnek el az előzetes vásárlási terveiktől. A harmadik impulzustermékekkel kevéssé élő csoport a kisebb háztartásban élőkből áll (gyermektelen, 1-2 fős háztartások), akik a bevásárlólista egyszerűsége miatt nem vesztik el a vásárlás fő fókuszát.

A válaszadók 24 százaléka vallja magáról, hogy vásárlási döntéseire hatással vannak a boltban elhelyezett hirdetések. Ez az állítás általában a nőkre, a középkorúakra, a nagycsaládosokra igaz. A termékek külső megjelenése nem befolyásolja annyira eltérően az egyes demográfiai csoportokat, az átlagtól kevéssé térnek el; azonban a fogyasztói tipológiák mentén már akadnak különbségek a vásárlói szegmensek között. A magasabb jövedelmi státusszal rendelkező fogyasztók számára a vonzó csomagolás mérvadó lehet a vásárlás pillanatában.
 
Az internetet csak minden tizedik vásárló használja arra, hogy élelmiszer vagy vegyi áru vásárlása előtt tájékozódjon: ők főleg a fiatalok, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerülnek ki.
 

 
A kutatásról
 
A GfK immár tizenegyedik alkalommal végezte el Shopping Monitor felmérését, amely a magyarok vásárlási szokásait vizsgálja, beleértve a kereskedelmi csatornák és láncok imázsát, a boltválasztás szempontjait. A minta reprezentálja a 15–69 éves magyar lakosságot nem, kor, régió és településméret szerint. A megkérdezettek a háztartásban az élelmiszerek és az alapvető háztartási vegyi áru vásárlásáért felelős személyek Az adatfelvétel számítógéppel támogatott személyes megkérdezéssel történt 2014 januárjában.